Az Operaház hegedűket venne Matolcsy támogatásából

Budapest, 2009. szeptember 24. A Magyar Állami Operaház nézőtere, a kupolában Lotz Károly: A Zene megdicsőülése című alkotásával. 2009. szeptember 27-én 125 éves évfordulóját ünnepli az intézmény, amelynek ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József császár jelenlétében. Az Operaház neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján, gazdagon díszített belső tereinek kialakításában olyan neves magyar művészek működtek közre, mint Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. MTI Fotó: Kollányi Péter

Hegedűket és más vonós hangszereket vásárol az Operaház a Nemzeti Bank társadalmi felelősségvállalás programján elnyert 450 millió forintból. A jegybank három év alatt kétmilliárd forintot oszt szét, a támogatást nyolcvan százalékban az állam, pontosabban állami intézmények kapják.

Hegedűre könnyen el lehet költeni 150 millió forintot, egy Stradivari ki se jönne belőle - mondta Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója. Az intézmény három részletben 450 milliót kap a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) a következő években hangszervásárlásra. A támogatásból hegedűket és más vonós hangszereket vesznek, ezek beszerzése már évek óta esedékes. Természetesen nem néhány Stradivarira fogják elszórni a pénzt, mondta az igazgató, egyelőre még nem is vásároltak semmit, a szóba jöhető hangszereket próbálják felkutatni.

A hegedű beruházás

A fúvós és ütős hangszerek elég gyorsan elhasználódnak, magas szinten csak körülbelül 10 évig lehet rajtuk játszani. Az Operának ezekből rendszeresen újakat kell beszereznie, és az utóbbi években arra már nem maradt keret, hogy vonós hangszereket vegyenek. A hegedűk, csellók, nagybőgők nem kopnak, minél öregebbek, annál többet érnek. Egy jó hegedűt nem is lehet csak úgy mérlegelés nélkül megvenni. Az Opera munkatársai a kiszemelt hangszereket akár külföldön is felkutatják, amikor pedig arra mód van, leginkább hazai hangszerek esetén, a zenekari vezetés arra törekszik, hogy az adott szólam több tagja is kipróbálhassa őket. A vásárlásról csak ez után döntenek.

A Magyar Állami Operaház nézőtere. Forrás: MTI/Kollányi Péter

Évente kilencmilliárd

Az Operaház működtetéséhez (az Erkel Színházzal együtt) minimum 9 milliárd forint kell majd évente, ahhoz, hogy fejleszteni is tudjanak, még több - tájékoztatott a főigazgató. Az idei évre ez az összeg biztosított. Az intézmény több mint ezer közalkalmazottat és legalább 500 szerződéses művészt, illetve munkatársat foglalkoztat, csak a közalkalmazottak bére juttatásokkal és járulékokkal 7,5 milliárd forint. A stratégiai cél 2018-ra az, hogy az Opera a 2001 őszén megítélt támogatási összeg reálértékét újra elérje: az akkori 6,4 milliárdos állami forrás ma 11,5-öt jelentene. Jelenleg gyakran az alapvető fejlesztésekre sincsen pénz, a színpadtechnikát még mindig NDK-s gépekkel üzemeltetik. Ókovács Szilveszter azonban bízik abban, hogy a kormányzat az infrastruktúra-fejlesztési terveket az ősszel támogatni fogja.

Kiknek ad pénzt az MNB?

A társadalmi felelősségvállalás programban kiosztott kétmilliárd forint háromnegyedét az Opera, a Szépművészeti Múzeum és a Művészetek Palotája (Müpa) kapják. Ezzel a jegybank lényegében az államot támogatja, hiszen ezek mind állami intézmények. Ha ezt a pénzt nem kapnák meg az MNB-től, akkor ennyivel kevesebből kellene gazdálkodniuk, vagy az állami költségvetésnek ennyivel több támogatást kellene kiosztania.

Az MNB által támogatott intézmények | Create Infographics

Túlköltekeztek

Az MNB dokumentumai szerint az igazgatóság 1,8 milliárd forint keretösszeget határozott meg a társadalmi felelősségvállalás programra, amit három év alatt, évi 600 milliós tételekben terveztek kifizetni. Ha összeadjuk a nyilvánosságra hozott támogatási szerződésekben szereplő számokat, ennél jóval nagyobb, 2,2 milliárdos összeget kapunk. A program három év alatt fut le, vagyis évi 133 millióval lépték túl az előirányzott keretet.

Az MNB később értékel

Próbáltuk megtudni a jegybanktól, elégedettek-e a programmal. Azt a választ kaptuk, hogy "az MNB társadalmi felelősségvállalási stratégiájának megvalósítása gyakorlatilag nemrég kezdődött el, ezért a kérdésre nagyon szívesen válaszolunk egy értékelhetőbb időszak múltán".

Költekezik az MNB

A jegybank 2014-től kezdődően a Pallasz Athéné Közgondolkodási Program keretében 200 milliárdot költ közgazdászképzésre. 90 milliárdot különítettek el ingatlanvásárlásra és -felújításra, ebből 16 milliárd már elment. Az Értéktár Programban 2018-ig 30 milliárd forintért vásárolnak műkincseket. A társadalmi felelősségvállalás program végrahajtása során eddig összesen 2,2 milliárd forintot osztottak szét, ebből a pénzből kapott az Opera is. Vagyis 2018-ig összesen bő 320 milliárdról van szó.

Matolcsy szerint belefér

Matolcsy György jegybankelnök a Vs.hu-nak azt nyilatkozta, az MNB a kamatcsökkentési ciklus hatásaként két év alatt 280 milliárd forint nyereséget halmozott fel, a kiadásokat ebből tudják fedezni. Ha az MNB veszteséges, akkor azt a központi költségvetésből kell visszapótolni.

Nem állami intézmények

A nem állami, mégis támogatott szervezetek közt két nagyobb összeget elnyert intézmény keltheti fel a figyelmünket. Az egyik a PEN Club, amelynek elnöke az a Szőcs Géza, aki Orbán Viktor kulturális főtanácsadójaként is működik. A másik a Budapest Music Center (BMC), amit a miniszterelnök személyesen adott át, és amelynek építésébe a kormány 500 millióval szállt be, és azóta minden évben támogat.

Ők kapnak még

Összesen 170 millió forintot kapnak a jegybanktól nem állami intézmények, a PEN Clubbal és a BMC-vel együtt 368 milliót, vagyis a teljes keret szűk húsz százalékát. Ezek közt szerepel a Zengafons Kft., ami az Új Széchenyi-terv egyik pályázatán nyert el egy 200 milliós összeget, az ehhez tartozó önerőt állják az MNB pénzéből. A támogatási szerződések közt találhatunk olyat, amit az MNB egy ismeretlen textilművésszel kötött (a nyilvánosságra hozott dokumentumban a nevét kitakarták). A támogatások eloszlása így néz ki részletes bontásban:

Támogatott nem állami intézmények | Create Infographics

Rajzfilmek is készülnek

A támogatási szerződések alapján a szervezetek rendes napi működésükhöz fogják felhasználni a kapott összegeket. Az Opera hangszereket vesz, a Csodalámpa Alapítvány beteg gyerekek kívánságait teljesíti, a PEN Club a Janus Pannonius díjra, a Rajk László Szakkollégium a Neumann- és a Herbert-díjakra fordítja. Találhatunk azért néhány érdekes tételt: a Kecskemétfilm animációs sorozatot készít a gazdasági kultúráról, és egy másikat Árpád-házi királyok és királynők címmel. Azt nem lehet tudni, az ismeretlen textilművész mihez kezd a 10 millió forinttal, a szerződés szerint annak felhasználását "egyedi megállapodások rendezik".