A következő táblázatban található bankok és pénzintézetek azért fordultak keresettel a Fővárosi Törvényszékhez, mert a devizahitelek rendezését célzó első törvény szerint mindaddig érvénytelenek a kamatemeléseik, ameddig a bíróságokon nem védik meg azokat.
Egy átlagos hitel esetén (azaz 8 millió forintos svájci frank alapú hitelnél, amelyet 2007 elején vettek fel 20 éves futamidőre) számításaink szerint a devizahitelesek által várt kártérítés összegének közel 90 százaléka attól függ, hogy mit dönt a bíróság. Tehát míg az említett átlagosnak mondható esetben az árfolyamrés eltörlése miatt "csak" 100 ezer forintos kártérítés járhat, addig a kamatemelések eltörlésével milliókat nyerhetnének az adósok. A bankok viszont úgy vélik, hogy minden esetben az aktuális törvényi feltételek szerint jártak el, így sorra élnek a jogi lehetőségeikkel, vagyis perelnek.
Amióta a Magyar Nemzeti Bank közétette a devizahitelesek kártérítésére vonatkozó számítási útmutatóját, tudjuk, hogy a bankoknak egyre nagyobb a veszítenivalójuk, ha nem védik meg bíróságon az egyoldalú szerződésmódosításaikat. A jegybank útmutatója szerint ugyanis a bankoknak úgy kell kiszámolniuk az ügyfeleknek visszajáró pénzt, mintha soha nem is emeltek volna kamatot, és egy eredeti kamaton számolt konstrukcióhoz viszonyított túlfizetéseket tőketörlesztésként kell értelmezni.
Ez alapján a devizahiteleseknek a kamatemelések időpontjától és mértékétől függően lényegesen nagyobb összeg jár vissza, mintha simán kamatos kamattal számol a hitelintézet. Az árfolyamrés esetén itt nézheti meg, hogy mennyit jelent ez.
Az árfolyamrés eltörlése után egy átlagos feltételekkel felvett hitel esetén például 80 ezer forint járna vissza, ha kamatos kamattal számol a bank, a jegybank módszertana szerint azonban 123 ezer forint.
A bíróságnak a törvény alapján a keresetet harminc napon belül kell elbírálnia. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezése után 8 nappal kell kitűzni, az elsőt már pénteken megtartják.