Nyelvtudás nélkül nem érdemes elindulni

Álláskeresők várakoznak a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjában MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Százezrek vállalnak úgy munkát külföldön, hogy már haza sem jönnek többet: Anglia mellett Németországban és Ausztriában dolgozik a legtöbb magyar, de több ezren mennek Svájcba is. Mennyivel többet keres egy magyar orvos Nyugaton? És igaz az, hogy csak a munkanélküli-segélyért járunk rá Nyugat-Európa nyakára?

Itt hagyna holnap mindent, és inkább hot dog árus lenne Berlinben vagy ápoló Londonban? Kevesen tudják, de most több százezer forintnyi támogatást is adhat az Európai Bizottság annak, aki 30 év alatti uniós állampolgár, külföldre menne dolgozni, és még hajlandó is jelentkezni Az eső EURES-állásod fantázianevű programjára. Az EURES legális, és semmi köze a szexhez: a tagállamok közötti munkavállalói mozgást szeretné fellendíteni, és egy magyar nő vezeti.

Két amszterdami munkavállalót kértünk meg, hogy név nélkül mondják el, miért döntöttek a költözés mellett, és hogyan kapaszkodtak meg kint. Válaszaik nyilván róluk szólnak, és nem egy átlagos munkavállalóról. Péter a Közép-európai Egyetemen (CEU) tanult közgazdaságtant, és most egy multi közgazdász statisztikusa, Réka pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett bölcsészként, és pár év alatt küzdötte fel magát alkalmi takarításból drága éttermek pincéréig, miközben egy holland mesterszakot is elvégzett.

Álláskeresők egy budapesti munkaügyi központban Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ha ügyes vagy, menni fog

“A LinkedInen iratkoztam fel a hírlevélre, és kaptam értesítést az állásról. Írtam egy e-mailt, másnap felhívtak, és egy hónap múlva már dolgoztam is. Kijutni sem volt nehéz, fizettek mindent, repülőjegyet, szállást" – mondja Péter. "De előtte tanultam kint is, és ez fontos volt. Aki magasabb pozíciójú munkát akar, az legalább egy egyéves mesterképzést muszáj, hogy csináljon abban az országban, ahol le akar telepedni. Pályakezdőként, sokéves tapasztalat nélkül, magyar egyetemmel, nem valószínű, hogy menni fog." Az állást azért vállalta, mert Magyarországon elméleti közgazdászként nincsenek ennyire izgalmas, jól fizető lehetőségek.

Önállósodni

Réka öt éve azért költözött Amszterdamba, mert kicsit világot akart látni, tapasztalatot gyűjteni, önállósodni. “Egy nemzetközi munkakereső oldalon találtam egy hirdetést. A közvetítő cég munkát ajánlott hotelekben tartott rendezvényeken, és mellé olcsó szállást. Sikerült kinyomoznom, hogy egy valóban létező cégről van szó, és a honlapjuk is elég részletesnek tűnt. Aztán jöttek az apróbb meglepetések: "hárman laktunk egy kis szobában, emeletes ágyon, a másik szobában a cégvezetővel." A lakás a város szélén volt, "az Amszterdam-térképem már nem is tartalmazta a címet". "A dolgok aztán a megállapodás szerint történtek, és hamarosan munkába álltam" – mondja Réka. De a fizetés keresztülvándorolt a közvetítő cégen, így hozzá már csak egy holland viszonylatban igen csekély összeg jutott el.

Több műszakban

Több műszakot vállalt, és heti egyszer takarítani is járt. "Úgy tekintettem erre a helyzetre, mint egy ideiglenes lépcsőfokra", és így is lett. Ma egy elegáns étterem pincére, jobb környékre költözött, megszilárdult az anyagi helyzete, és még félre is tud tenni, amit korábban nem mondhatott volna el. “Otthon mindennap számolgatnom kellett, hogy elmehetek-e még moziba, vagy megihatok-e még egy sört. Itt nem kell néznem az árakat” – mondja.

Mindketten szeretnének hazaköltözni, és Magyarországon dolgozni. “Ha ügyes vagy, és jó pár év tapasztalatot szereztél, akkor meg lehet otthon is csípni egy jó fizetést” – mondja Péter. De azért kicsit mindketten tartanak attól, hogy itthon soha nem fognak annyit keresni, mint kint.

Anglia, Németország, Ausztria

2013-ban Matolcsy György beszélt félmillió kivándorolt magyarról, egy német cégalapítással foglalkozó szervezet összegzése alapján pedig már több mint 600 ezer magyar dolgozik külföldön. Mivel az illegális munkavállalók nem jelennek meg a statisztikákban, a valós szám még ennél is magasabb lehet. A legtöbben Angliában, Németországban és Ausztriában dolgoznak. A vezető három ország után következik Szlovákia, Hollandia és Spanyolország, de több ezer magyar dolgozik Svájcban, Svédországban és Dániában is.

Külföldön élő és dolgozó magyarok 2013 végén (fő) (forrás:kftkreator.hu)

Egyesült Királyság	300 000
Németország	135 614
Ausztria	63 251
Szlovákia	9920
Hollandia	9245
Spanyolország	8935
Svájc	7947

"Az Angliába menők általában sokkal fiatalabbak, nincsen családjuk vagy megkezdett karrierjük, és akkor próbálnak meg emocionálisan és anyagilag is elszakadni a családtól" – mondja Sík Endre migrációkutató. A Tárki munkatársa szerint az ingázók és a Németországot vagy Ausztriát választó megélhetési migránsok már idősebbek, és "a britpop helyett már inkább a karrier hajtja őket”.

Devizahitelesek is mennek

A munkaközvetítéssel foglalkozó szakemberek szerint a legtöbbször nem is a nagyon fiatalok, hanem a 28-30 éves, családalapítás előtt álló diplomások döntenek a kivándorlás mellett. “Körülbelül öt jelentkezőből kettő a párjával szeretne munkát találni külföldön, és ők általában végleg kint is maradnak” – mondja az Euwork munkaközvetítője, Pákai Kitti. A cég ügyfeleinek kétharmada budapesti, a többiek főleg Kelet- és Észak-Magyarországról érdeklődnek. Nagy részük devizahiteles, akinek a fizetése a törlesztőrészlet után már csak vegetálásra elég.

Balatoni nyaraló

Azt a kutatások már nehezen tudják megmondani, hogy egész családok vándorolnak-e ki együtt. “A szociológiai felvételeknél lakcímre mennek ki, és csak róluk tudunk kérdezni, de tőlük nem, hiszen ők elmentek. És a családok nem is nagyon jönnek vissza, inkább csak vesznek egy nyaralót a Balatonon” – mondja Sík Endre.

Mennek a hentesek is?

Az Euwork és a KSH 2013-as adatai alapján is főleg a felsőfokú végzettségűek és a szakmával rendelkezők tudnak elhelyezkedni. Érettségivel vagy nyelvtudás nélkül nehéz külföldön munkát találni. Azt viszont már csak találgatni lehet, hogy milyen szakmákban a legerősebb a kivándorlás. “Az orvosok szerepelnek a nyilvántartásokban, az ékszerészek vagy a hentesek pedig nem. Róluk ezért nem tudunk semmit mondani. Persze ettől még lehet, hogy rettentő sok ékszerész vándorol ki. Az orvosoknak olyan nyilvántartásuk van, hogy már itthon jelentkezniük kell, ha külföldön akarnak dolgozni. Emiatt jól követhető, hogy hol, mennyien és az orvosláson belül milyen szakmákban vannak” – mondja Sík Endre. Az Euwork ügyfelei a vendéglátóiparban, az építőiparban, az egészségügyben és gyárakban helyezkednek el a legnagyobb arányban. A húzóágazat náluk is az egészségügy, rengeteg ápolót, nővért és szakorvost helyeznek el, főleg Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Svájcban és Hollandiában.

Karosi Zoltán beteget vizsgál norvégiai rendelőjében Forrás: MTI/Varga György

És az orvosok

Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal (EEKH) adatai szerint nyolcezernél is több orvos és fogorvos, valamint több mint két és fél ezer ápoló ment külföldre az elmúlt hét évben. Ha beleszámítjuk a gyógyszerészeket és az egyéb egészségügyi dolgozókat is, akkor még ennél is többen lehetnek. Főként a 25–29 év közötti, friss diplomás vagy szakvizsga előtt álló orvosok mennek el, mert rengetegen másfél állásban nem keresnek annyit, hogy egyáltalán családot tudjanak alapítani. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint a 25–30 éves pályakezdő orvosok alapbére itthon 155 269 forint, ugyanez Szlovákiában 1500, Németországban 4000, Dániában pedig közel 7000 euró.

Nem is jönnek vissza

A legrosszabb forgatókönyvek már arról szólnak, hogy néhány éven belül nem lesz itthon betegellátás, mert alig marad orvos: a kivándorlók száma csak alig kevesebb, mint az adott évben orvosi diplomát szerzők száma. A Migráció az egészségügyben szerint a gazdagabb országok kórházai egyszerűen kivásárolják a szegényebbeket. Az orvosok legnépszerűbb célországai Anglia, Németország, Ausztria, Svédország és Írország. És mivel a tavalyi béremelés óta nem rendeződött az egészségügyi dolgozók megfizetése, nem látszik reálisnak Orbán Viktornak az a két évvel ezelőtti víziója sem, hogy “pár éven belül nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik most külföldre távoznak”.

És nem a segélyért megyünk

Vajon a magyarok csak a segélyért mennek Nyugat-Európába? Hiszen David Cameron brit miniszterelnök régóta hangoztatja már, hogy hibának tartja a 2004-ben uniós taggá vált országok munkavállalóinak tömeges beengedését Nagy-Britanniába, és korlátoznák hozzáférésüket a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz. Ám a britek a felmérésekben hatszorosan túlbecsülik a Nagy-Britanniában munkanélküliségi-segélyt igénylő uniós bevándorolók számát, és azt gondolják, hogy az ország minden harmadik lakója bevándorló, pedig a valódi arány inkább közelebb van az egyhetedhez. A külföldi munkavállalók sokkal kisebb valószínűséggel vesznek igénybe szociális juttatásokat, mint a brit állampolgárok. A segély megszerzésének ugyanaz a gátja, mint a munkáénak: hogy nem beszélnek jól angolul.

Nem olcsó elindulni

“Kijutni és új életet kezdeni nem egy költségmentes dolog. Mi legalább 150–250 ezer forint indulótőkét szoktunk javasolni, ami biztosan elegendő az első fizetésig. Aki segélyért megy, annak nincsen ennyi félretett pénze, tehát még egy albérletet sem tud kivenni. Lehet, hogy akik már kint vannak, rutinosabban élnek vele, de ez önmagában nem csábít újabb migránsokat” – mondja az Euwork munkatársa.

Lassan indultunk meg

A 2004-es csatlakozás után a velünk egy csoportban csatlakozó országokhoz képest a magyarok lassan indultak meg a külföldi munkaerőpiacokra. "Nekünk sose volt nagy magyar diaszpóránk, '56 már régen volt, és hosszú távú migrációs hatás nélkül is maradt. Nem volt sok külső magyar, aki segítette volna a kivándorlás felgyorsulásnak a kezdetét" – mondja Sík Endre. A külföldre költözés kockázatos vállalkozás, és nem nagyon jellemző ránk, hogy tömegesen mennénk, mert nehezen mozdulunk. "De mostanra már beletanultunk, akik kimentek, példát mutattak, és kapcsolatokat építettek. Ez időigényes folyamat, ami 2009–2010-re érte el a fordulópontját, és indította be a növekedést."

Nem hullám, hanem trend

Kivándorlási hullámról azért nincs szó, mert ez egy erős és növekvő trend. "A migrációnak öngerjesztő, önfenntartó hatása is van, ha tengerpartunk lenne, és normális politikusaink, akkor is megmaradna ez a szint, mert löki tovább a tehetetlenségi ereje. A migráció sokadik hulláma már az első által kialakított út mentén történik, akik odamennek, ott fognak lakni, és olyan szakmákban helyezkednek el, mint a régiek. Egy vaskos lánc alakul ki, ahol az új szemek rácsatlakoznak a régiekre” – mondja a kutató.

Tessék tájékozódni!

Persze nincs garancia a csalások ellen, és olyan beszámolót is hallottunk már, hogy valakinek csak Angliába érkezve esett le, hogy nincs alagútásási munka, amit ígértek neki, van viszont szemétszedés, és kétágyas, wifis szállás helyett is csak egy büdös matrac jutott. Ha külföldre megy dolgozni, mindenképp tájékozódjon arról a cégről, amelyik közvetíti, és arról a cégről is, ahová megy. A külföldi munkavállalás veszélyeiről bővebb információt itt olvashat.