Sok szempontból kettészakadt Magyarország: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét, valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) kutatása megrajzolta hazánk fejlettségi térképét. Ezen jól látszik a kettéválás, amelynek következménye, hogy az ország egyik fele egyre jobban kezd lemaradni az EU-s átlagtól. A szegényebb részeken nagyobb a munkanélküliség, több a hátrányos tanuló, és kicsi a remény a javulásra, hiszen a beruházások kétharmada a fejlett térségekbe érkezett az elmúlt években is.
A megosztottságot jól jellemzi, hogy a magyarországi teljes GDP csaknem felét Közép-Magyarország adja. Az egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék pedig a fővároson kívül csupán Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az országosnál. A rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok egyértelmű nyertesei az észak-dunántúli és a főváros környéki területek – áll a GVI közleményében. Egyedül a vállalkozásdemográfiai mutatók esetében nincs meg ez a fejlettségi lejtő az országban, azonban ez a kedvező jelenség a mezőgazdasági őstermelés és nem utolsósorban a szürke gazdasághoz köthető tevékenységek jelentős szerepének tudható be.
Hol lakunk?
A GVI a folyamatok összhatásának megállapítására az LHH (leghátrányosabb helyzetű) kistérségek lehatárolásához használt módszerhez hasonlóan létrehozott egy komplex mutatót (járási fejlettség mutató), amely számos társadalmi és gazdasági indikátort foglal magában, és ez alapján összeállt a következő lista:
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!