Jó befektetés a diákhitel

diákhitel
French students work on the test of philosophy as they take the baccalaureat exam (high school graduation exam) on June 16, 2014 at the Jacques Decour high school in Paris. AFP PHOTO / FRED DUFOUR
Vágólapra másolva!
Objektív, számszerű pénzügyi választ kerestünk a kérdésre, hogy vajon megéri-e felvenni a diákhitelt? És hogyan törlesszünk, ha már dolgozunk?
Vágólapra másolva!

Pénzügyileg akkor járunk jól, ha aktívan kezeljük a törlesztést, és nem csak az előírt törlesztőrészletre hagyatkozunk. A két módszer között hatalmas a különbség.

Befektetés vagy eladósodás?

Vajon a diákhitel felvétele az első lépcsőfok a végeláthatatlan eladósodás felé, vagy egy jól átgondolt, okos befektetés a jövőbe? Mindenképp befektetés, ha a kölcsönt piacképes diploma megszerzésére, a tanulmányokkal kapcsolatos lakhatási költségekre vagy éppen a drága tankönyvekre költjük el, írja a Bankmonitor. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy

  • a pályakezdő diplomás nettó fizetés 2014-ben 64 ezer forinttal haladja meg a középfokú végzettségűek átlagos nettó fizetését, és
  • a többletfizetés 22 százalékát kell feláldozni arra, hogy a tanulmányi időszakra felvett – ma átlagosan félévente 225 ezer forint – hitelt az 5 éves egyetemi tanulmányok után visszafizessük.

Tehát nem a teljes fizetésünk, hanem csupán a diplomából adódó fizetési többlet 22 százalékát kell a hitel visszafizetésére áldozni.

Diploma után

Ha megvan a diplománk, viselkedjünk gondolkodó ember módjára, és kezeljük tudatosan a hitelünket. A diákhitel törlesztése a jelenlegi szabályok szerint minimum a fizetés 6 százaléka. Ez olyan méltányos összeg, hogy alig fogunk többet fizetni, mint a kamatok. Ennek következménye, hogy a hitel hosszú éveken keresztül fennáll. Ha csupán a kötelezően fizetendő összeget teljesítjük, akkor 5 év egyetem és a félévenkénti 225 ezer forint hitelfelvételt követően 24 évig fogjuk törleszteni a hitelünket. Ez feleslegesen hosszú idő. A 6 százalékos fizetésarányos törlesztés egyet jelent azzal, hogy a diplománkból származó fizetési többlet 22 százalékát fordítjuk csak visszafizetésre. Amennyiben a fizetési többlet 30 százalékát vagyunk hajlandóak a hitel visszafizetésre fordítani, akkor 16 évre csökken a teljes visszafizetési idő. Ha a többlet 50 százalékát, azaz a felét áldozzuk a hitel visszafizetésre, akkor 11 év alatt letudható a Diákhitel – úgy, hogy ezen 11 év alatt is a hiteltörlesztéseket teljesítve érzékelhetően többet keresünk, mint a középfokú végzettségűek.

Amire érdemes figyelni

Többet fogunk keresni még hiteltörlesztés után is. Akkor ez lenne a Kánaán? Nem: a valós veszélyekre mindenképpen figyelni kell:

  • ha nem pénzre nem váltható tudást szerez valaki, akkor nem fogja elérni a diplomás fizetési többletet;
  • ennek a hitelnek is van kockázata, itt is jelentkezik a kamatemelkedés veszélye: ha nő a kamat, akkor többet kell majd visszafizetni;
  • luxuskiadásokra ne vegyünk fel hitelt.

Hogyan működik a Diákhitel 1?

A hitel a folyósítás első napjától kezdve kamatozik, a felhalmozott kamatokat pedig az év végén tőkésítik. A törlesztés csak a hallgatói jogviszony megszűnése (legkésőbb a 35. életév betöltése) után válik kötelezővé. Azaz normál esetben a hitelfelvételtől számított 3–5 év elteltével kezdődik meg a Diákhitel visszafizetése. Azért, hogy a pályakezdők életét megkönnyítsék, a Diákhitel visszafizetését úgy alakították ki, hogy az a hitelfelvevő mindenkori anyagi lehetőségeihez igazodjon. A havonta fizetendő törlesztőrészlet nagysága az első két évben a minimálbér 6 százaléka, ezt követően pedig a bruttó jövedelem 6 százaléka lesz.

Mire elég a 6 százalék?

Az alacsony törlesztőrészlet két legfontosabb következménye az, hogy:

  • a hitel visszafizetése elnyúlik, a hosszabb futamidő pedig több kamatot, így magasabb teljes visszafizetést jelent, valamint
  • az első néhány évben a pontosan befizetett részletek ellenére a hiteltartozás nem csökken, hanem egyenesen nő. Ennek magyarázata az, hogy a minimálbér 6 százaléka nem fedezi az év közben keletkező kamatokat, tehát egyáltalán nincs tőketörlesztés. Ez addig így marad, amíg a havi törlesztőrészlet meg nem haladja a fizetendő kamatot.

Elkerülhető a törlesztési csapda?

Okosan kell törleszteni, vagyis leginkább előtörleszteni, ha valaki nem szeretné 60 évesen is a diákhitelét nyögni. Az előtörlesztés teljesen díjmentes, és korlátlan számban lehetséges. Ahhoz, hogy az előtörlesztés segítségével a kölcsönt minél hamarabb letudjuk, a minimális 6 százalékos törlesztőrészlet/jövedelem arányt meg kell emelni. Azonban nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Szabályosan előtörleszteni csak úgy lehet, ha:

  • a közlemény rovatban a szerződésszám mellett az előtörlesztés szót is feltüntetjük, és
  • az aktuális havi törlesztőrészleten felül az előtörlesztést külön utaljuk.

Ügyelni kell az előteljesítésre

Ha nem így járunk el, akkor túlfizetés keletkezik, ezt nevezzük előteljesítésnek. Az előteljesítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahány havi törlesztőrészletnek megfelelő összeget utaltunk, átmenetileg annyi hónapig nincs fizetési kötelezettségünk, azaz mi hitelezzük a Diákhitel Központot. A túlteljesített befizetéssel így pedig csak a soron következő hónapok kötelező (6 százalékos) törlesztőrészleteire nyerünk halasztást, ahelyett, hogy egy nagyobb összeggel közvetlenül a tőketartozásunkat csökkentettük volna.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!