Most nem boldogok az uniós sajtkészítők

Leállította Brüsszel az orosz embargó miatt bevezetett, a sajtok raktározásához nyújtott támogatásokat. Túl sokan igényelték olyan helyről, ahonnan nem is exportálnak annyi sajtot.

Azonnali hatállyal leállította szerdán az Európai Bizottság az európai élelmiszerekkel szemben bevezetett orosz embargó miatt augusztus végén bejelentett, sajtok raktározásához nyújtott támogatásokat.

Gyorsan kimerült volna a keret

A bizottság azzal indokolta a lépést, hogy aránytalanul megugrott a támogatási igények száma olyan térségekben, amelyek hagyományosan nem exportálnak sajtot Oroszországba. A támogatási rendszer leállítása a bizottság közleménye szerint óvintézkedés, ilyen ütemben ugyanis nagyon gyorsan kimerült volna a 155 ezer tonnás támogatási keret.

A támogatást szeptember 5-étől lehetett igényelni. A sajtok mellett a sovány tejporra és a vajra is vonatkozott, azok tárolására pedig az év végéig a továbbiakban is lehet támogatást igényelni.

Magyar termelők eddig nem igényeltek ilyen támogatást, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz egyetlen ilyen kérelem sem érkezett.

Az uniós sajtok harmadát az oroszok ették

A bizottság közleményéből kiderül, hogy az Európai Unió sajtexportjának körülbelül a harmada irányult eddig Oroszországba, ami több mint 250 ezer tonnának felel meg. Ezek egy része romlandó, nem tárolható. Finnország és a balti államok sajttermelésük mintegy ötödét exportálják, és ennek több mint 90 százaléka eddig az orosz piacra került. Lengyelország, Németország és Hollandia sajtkivitelének körülbelül 40 százaléka irányult Oroszország felé, ám ez a sajttermelésnek ezekben az országokban jóval kisebb hányadát, 2-8 százalékát teszi ki.

A raktározási támogatás 3-7 hónapra szól, célja pedig, hogy a termelők időt nyerjenek, hogy eladatlan termékeiknek új piacokat tudjanak találni. Az uniós tejipar tavaly 2,3 milliárd euró értékben exportált termékeket Oroszországba, a legnagyobb értékben, mintegy egymilliárd euróért különféle sajtokat.