A versenytársak eltűntek, a Gallicoop maradt

A nyereségességhez nagyban hozzájárult, hogy számos ponton önellátó a vállalat

Magyarország a világ harmadik legnagyobb pulykafogyasztója. Az évi 5,5 kilogrammos mennyiség a válság alatt töpörödött össze 7,5 kilogrammról, miközben a rendszerváltás évében alig haladta meg legendásan alacsony éves halfogyasztásunkat. A növekedésben oroszlánrésze van az idén negyedszázados jubileumát ünneplő, a teljes magyar piac felét uraló szarvasi pulykafeldolgozónak, a Gallicoopnak.

Csaknem napra pontosan 24 évvel ezelőtt, 1990. október 24-én tette meg az első pulykavágást az akkor szövetkezetekből kinőtt, zöldmezős beruházással épült Gallicoop. Hat alkalmazottal indultak, ugyanez a szám tavaly 906-ra emelkedett. Az első teljes év 1700 tonnája idén 40 ezerre ugrik majd. Ezzel együtt máig sem váltak multivá, paramétereik szerint az Unióban egyértelműen a kkv-szektorba tartoznak, és ezt vallja a vállalatról Erdélyi István ügyvezető igazgató is, aki Garai Andrásné vezérigazgató-helyettessel együtt 85 százalékos tulajdonos a cégnél.

A nyereségességhez hozzájárult, hogy számos ponton önellátó a vállalat Fotó: Polyak Attila - Origo

Tartósan piacvezetők

A ’90-es években versenytársnak számító vállalatok ma már nem léteznek, a versenytársak közül a legjobban egy évi 24 ezer tonna pulykahúst feldolgozó üzem közelíti meg a legjobban a Gallicoop méreteit, a többieknél ugyanez az adat 6-7 ezer. Ők maguk a folyamatos és fokozatos fejlődéssel magyarázzák a sikerüket. Azzal, hogy beruháztak saját eszközökbe, ezzel el tudták kerülni a piaci kiszolgáltatottságot, és azzal, hogy elég hamar több lábra állt a vállalkozás.

Ez történt a 25 év alatt Forrás: Origo

Az 1994-ben megvásárolt takarmánykeverővel, és a következő évtől használatos, állategészségügyi szempontból hiperbiztonságosnak számító zárt integrációs rendszerrel átláthatóan, követhetően biztosították a hús minőségét. 1996-ban kapcsolták be a termelésbe a készítményüzemet, majd három évvel később a panírozóüzemet. Így váltak a termékskála részévé a friss, a fagyasztott és a darabolt húsok mellett a felvágottak és a félkész termékek. A következő lépés a saját vízbázis építése volt 2003-ban, illetve 2006-ban az üzemi szennyvíztisztító. Erdélyi István szerint a vízszolgáltatás annyira nem értékarányos Magyarországon, hogy amit az évi 360 ezer köbméteren ezáltal megspórolnak, a versenyképességüket növeli.

Mit jelent a zárt integrációs rendszer?

A Gallicoop tojástól tálcáig kíséri a pulykafeldolgozást. Üzemen belül végzik el a pulykakeltetést, a felhizlalt pulykák feldolgozását, a többféle húskészítmény előállítását, valamint az így előállított termékek értékesítését. Irányítja és összefogja a pulyka törzstartását, nevelését, és hizlalását, ez a termelési integráció. Ez azt jelenti, hogy jelenleg már a munkafolyamat minden lépését ellenőrizni tudja az óltól az asztalig: a speciális baromfitakarmány előállításától a keltetésen át a pulyka felnevelésén, feldolgozásán és csomagolásán át egészen addig, amíg a hús a piacra kerül.

Nem csak a csirkét

Magyarország a világ harmadik legnagyobb pulykafogyasztója az Államok és Izrael után. 1990-ben évi 2 kg körül fogyasztottunk pulykát, jelenleg 5,5 kilogramm nagyszárnyas kerül a magyar tányérokra. A Gallicoop vezetői megérték a 7,5 kilogrammos adatot is, Erdélyi István bízik abban, hogy a kereslet fellendül: „Egészséges, koleszterinszegény húsról van szó, könnyen emészthető és ízsemleges, az ember fantáziája bátran elszabadulhat, ha pácot vagy fűszereket keres hozzá.”

Annyian kezdték, mint egy családi vállalkozásban Forrás: Origo

A saját takarmánykeverővel, pontosabban azzal, hogy a takarmányköltség 65 százalékát kézben tudták tartani, tetemes költséget spóroltak meg. 2011-ben bővítették a panírüzemüket, és ugyanebben az évben belépett egy német befektető. Az akkor Aufwind Neue Energie Gmbh, jelenleg – felvásárlás után – r.e.Bioenergie nevű cég segítségével a pulykagyár megépítette a saját 4,2 megawattos biogázüzemét. Ezáltal az összes helyben termelődött hulladékot költség nélkül megsemmisítik, az pedig Magyarországon komoly tétel. A vezetőknek régi tervük volt a készre sütő vonal megvalósítása, a panírüzem bővítésével ez meg is valósult, és a teljes Közép-Kelet Európai régiót ellátják belőle.

Varázsmódszer az önellátás

Erdélyi István úgy véli, sem a takarmány, sem a szolgáltatás oldaláról nem voltak kiszolgáltatott helyzetben, szinte soha nem vettek fel hitelt, önellátó, autarchikus rendszerre álltak be, igyekeztek mindent maguk létrehozni. A fogyasztókereslet 2010-ben és 2011-ben kicsit csökkent, de komoly kitörési pontot jelentett, hogy Bulgária, Románia, Szlovénia, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Horvátország után Nyugat-Európa felé fordulva tudták folytatni a terjeszkedést. A 4,2 megawattot termelő biogázüzem pedig a legnagyobb Európában, egy 16-18 ezres város energiaszükségletét lenne képes biztosítani. Hatalmas mennyiségű alapanyagot dolgoz fel az édes ciroktól a sterilizált hulladékig. Erdélyi István szerint külső helyszínen 120-130 milliós költségként vetődne fel az üzemi megsemmisítés.

Forrás: Origo

A kkv-méret előnyei

Bár a Gallicoop egyik sikertényezője, hogy csak minimális hitelből építkezett, Erdélyi István úgy véli, már csak azért is törekednek a kkv-szektoron belül maradni, mert a jelenlegi vállalkozási hitel annyira kedvező, hogy akár még stratégiai váltást is megér a gondolat. „Európában egy Gallicoop méretű vállalkozás egyáltalán nem számít nagynak, itthon is a kkv-szektor felső határán belül maradunk,” – véli. – „Az állattartásra és az élelmiszeriparra a következő időszakban szánt 300 milliárd forint az elmúlt 25 év teljes össztámogatásánál több. Korábban ebből minimális mértéket láttunk, de ez ér annyit, hogy egyelőre ne tervezzünk nagyvállalattá válni. Ha a 2,5 százalékos kamat valóban nem emelkedik a következő években, el kell ezen gondolkozni. Stratégiai kérdés, végiggondoljuk és tárgyalunk róla, mert minden bizonnyal érdemes lesz hitelt felvenni és abból bővülni. Akkor abba fogunk belevágni, ami több hasznot hoz, méghozzá azonnal. Ez aztán, szektorméret ide vagy oda, nagyobb stabilitást adhat a vállalatnak. Akkor tovább fejlesztenénk a készítmények üzemen belüli kiszerelését. Pillanatnyilag évente 7-800 milliót fordítunk fejlesztésre. Ebből 100 millió körüli az amortizáció. Azon a 4 hektáron, ahol áll az üzem, már be vagyunk szorítva, ezen a területen további bővülés nem lehetséges. Ha lesz második Gallicoop, azt is Szarvason szeretnénk felépíteni.”

Erdélyi István, a Gallicoop Zrt. ügyvezető igazgatója Fotó: Polyak Attila - Origo

A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezetői, Erdélyi István és Garai Andrásné nem titkolt büszkeséggel tekint a jubileumra. „A 25 év sikerei mögött nehéz évek és kemény munka áll” – mondják, – „valamint az a szemlélet, hogy a minőség és a vevői elégedettség az első, csak utána következik minden más.”