Évente százezerrel több a szegény magyar

A London Eye óriáskerék átmérője 120 méter

Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa. Évről évre egyre több magyart veszélyeztet a szegénység és a kirekesztés, és már 3,3 millióan nyomorognak. A Magyar Szegénységellenes Hálózat megkongatta a vészharangot és a minimumjövedelem bevezetésért kampányol.

Andrea Magyarországon munkaerő közvetítéssel foglalkozott, de a gazdasági válság miatt megszűnt a munkája, ezért szociológus végzettségével Londonban próbált szerencsét. Ott azonban családon belüli erőszak áldozata lett és terhesen elmenekült agresszív párja elől Hove-ba. Kisfia most kétéves, és a család brit minimumjövedelemből él. A minimumjövedelemre jogosultságot úgy szerzett, hogy öt évet a szigetországban dolgozott.

Pénz több részletben

A rendszer elsőre bonyolultnak tűnik, holott nagyon ésszerű. A juttatást nem egy összegben, hanem hetente, több bontásban kapja. Minden hétfőn 20,5 fontot utalnak neki, keddenként nem jön pénz, minden szerdán viszont 64 font érkezik, kéthetente péntekenként pedig 145 fontot jelenik meg a bankszámláján. Ez összesen körülbelül havonta 628 font.

A minimumjövedelmen túl a hove-i önkormányzat segített Andreának lakást is találni. A hivatal 815 fontot fizet a lakásért, Andreának pedig a havi 15 fonttal kell beszállni a lakhatási költségekbe.

Nagy-Britanniában hetente érkezik a pénz Forrás: Manuel Cohen/Manuel Cohen

Andrea azt mondta: szeretne dolgozni, de nehéz elhelyezkednie, mert egyedül neveli gyerekét, bébiszittert nem tud fizetni. Húst ritkán esznek, tömegközlekedést is csak heti pár alkalommal használ, mert drága. Magyarországra hazajönne, de nem látja megoldottnak megélhetését, munkát itthon nem talál - és itt még minimumjövedelme sem lenne.

Magyarország még kivár

Magyarországon a Tárki 2012-es adatai szerint a lakosság 17 százaléka él a létminimum alatt, a KSH pedig az idén még nem közölt adatokat. 2013-ban egy egyedülálló felnőttnek 87 ezer forint kellett a havi megélhetéséhez, egy két felnőttből és két gyerekből álló családnak pedig 253 ezer forint. A nyugdíjas létminimum 78 ezer forint körül volt tavaly.

Az idei adatokat még nem ismerjük Fotó: Hajdú D. András - Origo

Mi az a minimumjövedelem?

A minimumjövedelemre ott, ahol már bevezették, minden felnőtt jogosult. A havi apanázs annak segít, akinek nincs munkája, tartósan beteg, vagy nem kap nyugdíjat. A minimumjövedelem nem csökkenti a gazdaság versenyképességét, hiszen azonnal visszapörög. Ez a pénz nem tud megtakarítássá válni, a rászorulók azonnal elköltik. A Magyar Szegénységellenes Hálózatnak több kutatása megerősíti, a minimumjövedelem csökkenti a társadalmi feszültségeket és csökkenhet a bűnözés is.

Egy kiló kenyér, egy liter tej

Egy év alatt 100 ezerrel nő Magyarországon a szegények száma. Minden harmadik magyar szegénységben él, ez 3,3 millió embert jelent. Egy átlag magyar naponta 522 forintnál is kevesebbet költ. Ennyibe kerül egy kilogramm kenyér és egy liter tej.

Van, aki napi 500 forintnál kevesebbet költ Forrás: 123rf.com

Jász Krisztina szociológus szerint hiába van munkája valakinek Magyarországon, a dolgozó szegények is a társadalom 16,5 százalékát teszik ki. Újdonság, hogy a legtöbb szegény Közép-Magyarországon él, eddig ez a régió volt a leggazdagabb.

Töredezett a társadalom

Magyarország az EU 27 országa közül a 25-dik legszegényebb. Jelenleg 400 ezerre tehető azoknak a száma, akik semmilyen ellátásban nem részesülnek, nincs semmilyen jövedelmük. A szegények helyzete rosszabb, mint 20 évvel ezelőtt, mondja Ferge Zsuzsa szociológus. A Magyar Szegénységellenes hálózat tiszteletbeli tagja szerint nem kell ahhoz ma cigánynak lenni, hogy valaki nyomorban éljen. Ám a társadalmi alapjövedelem idegen a magyar politika számára, és a részletesen kidolgozott anyagot még a baloldali pártok sem voltak hajlandók elfogadni. Ferge Zsuzsa szerint a társadalmi alapjövedelem bevezetése nem okoz feszültséget, ugyan is nem kell kiválasztani, hogy ki kaphatja, ez mindenkinek járna, ha élete gödörbe kerül.

Gyerekszegénység

A KSH adatai szerint Magyarországon 1,1 millióan élnek mélyszegénységben. Tibori Tímea, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének senior kutatója szerint a hátrányos helyzetű családok mindössze néhány tízezer forintból gazdálkodnak havonta, és általában minden bevételüket alapvető szükségleteik fedezésére, a gyerekek nevelésére fordítják. Komoly nehézséget jelent számukra az élelem, a ruházat, és a megfelelő lakhatási feltételek biztosítása a gyermekeiknek. A szegénységben élő gyerekeknek az iskola nem csupán a tanulás helyszínét jelenti, hanem egy olyan helyet, ahol fedél van a fejük felett, ahol meleg van, ahol főtt ételt kapnak, és ahol a tanulás befejezése után lehetőség nyílik a közös programokon. A mélyszegénységben élő gyerekek olyan hátránnyal indulnak az életben, amit valószínűleg soha nem fognak tudni leküzdeni. Az iskolai kimaradások, lemorzsolódás, rossz tanulmányi eredmények miatt borítékolni lehet számukra a munkanélküli létet – mondja Tibori Tímea.

Ausztria eldöntötte

Ausztria már 2010-től ad minimumjövedelmet a legszegényebb állampolgárainak. Martina Kargl, a Caritas Vienna szakértője az Origónak azt mondta: a 8 millió osztrák közül 1,4 millióan rossz körülmények között élnek. A mélyszegénységben élők 300 ezres csoportja kap minimumjövedelmet, amit 815 euró havonta. Martina elmesélte, Ausztriában is nagy ellenállásba ütközött a minimumjövedelem elfogadása a politikusok részéről, de végül minden tartomány egyedileg kialakította a minimumjövedelmi rendszerét. Meglepő, de Ausztriában is folyamatosan nő a szegények száma. Martina példaként említette, míg 2000-ben 41 ezren kaptak segélyt, 2012-ben már 221 ezer osztrák megélhetését kellett a büdzsének támogatnia.

EMIN-projekt

Az ír Fintan Farell gyerekként is megtapasztalta, milyen szegénynek lenni. Elmondása szerint volt, hogy éhezett, többször segélyt is kapott. Jelenleg Belgiumban az Európai Szegénységellenes Hálózat vezetőjeként egy uniós projektet koordinál, amit az Európai Bizottság finanszíroz. Az Európai Minimumjövedelem Hálózat (EMIN) azt szeretné elérni, hogy minden ember méltóságteljesen élhessen.

A hajléktalanság beteggé tesz Forrás: AFP/Jewel Samad

Növekvő különbségek

Az EMIN vezetője furcsállja, hogy a politikusok nem aggódnak az egyre növekvő társadalmi különbségek miatt. 1992-ben már az Európa Tanács javaslatokat tett arra, hogy kellene kinéznie az egységes minimumjövedelemnek, amit a tagországok saját szájízük szerint formálhatnak, de döntés azóta sem született. Egyes tagországok azért ódzkodnak a minimumjövedelem bevezetésétől, mert úgy gondolják, aki abból is megél, az nem fog munkát keresni. Statisztikai adatok viszont azt támasztják alá, hogy aki minimumjövedelmet kap, könnyebben túléli a nehéz hónapokat, éveket és több lehetősége van a szegénységből való kitörésre. Fintan Farell szerint fontos, hogy megnyerjék a közösségi vitát, és megértessék a politikusokkal, hogy van létjogosultsága egy közös uniós minimumjövedelemnek.