A lakosság többsége tisztában van azzal, hogy a kamatadó hatálya alá tartozó befektetéseket összesen 22 százalékos adóteher sújtja. Ennek nagyobbik része a 16 százalékos a kamatadó, további 6 százalék pedig az úgy nevezett egészségügyi hozzájárulás (EHO). Sajnos, ahogy Kovács Karád, az Investor.hu szakértője a TV2 Mokkájában is beszámolt erről, nagyon kevesen tudnak arról, hogy ezeket nem kell minden esetben befizetni. Olyan lehetőségeket mutatunk ezért most be, amelyeken keresztül ugyanúgy bankbetétbe, vagy értékpapírba tudjuk fektetni a pénzünket, mint ahogy különben is tennénk, bizonyos feltételeknek eleget téve ezek viszont kamata vagy hozama teljesen adómentes lehet.
Hogy tudjuk ezt elkerülni?
Az adóterhek elkerülésének egyik teljesen törvényes módja nem más, mint a Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) történő befektetés. A törvény ugyanis úgy szól, hogy a TBSZ-ről történő befektetések hozamai után nem kell adót fizetni, feltéve, hogy kellő ideig nem történik róla pénzkivétel. De mégis mennyi az a kellő idő? Összesen 4 szakaszt lehet megkülönböztetni.
Mi történik, ha mégsem tudjuk kivárni?
A TBSZ szabályai szerint először a fenti módon meghatározott 3 év lejárta előtt vehetünk fel róla pénzt. Viszont azzal, hogy idő előtt tesszük ezt meg, nem terhel minket büntető kamat, mindössze annyi történik, hogy ezzel „feltörjük” a számlát, azaz megszűnnek a kedvezmények és normál adózás szerint él tovább a számla.
Fontos azonban azt is szem előtt tartani, hogy a törvények értelmében egy embernek több TBSZ számlája is lehet. A jogalkotók mindössze azt szabták meg, hogy egy banknál egy évben csak egyet nyithatunk. Megéri tehát a hosszú távú befektetésre szánt pénzünket akár több TBSZ-en szétteríteni. Így, ha mégis szükség lenne a lekötött pénz egy részére, akkor elég csak az egyik ilyet feltörni, és a többi nyugodtan folytathatja útját az adómentesség felé.
Van még jobb megoldás hosszú távra?
Ha még hosszabb távban gondolkodunk, akkor a legjobb megoldás a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) lehet. Ez bizonyos értelemben hasonlít a TBSZ-re, hiszen ezen is hosszú távra kell elhelyezni a pénzünket és ennek hozama is adómentes lehet. Bár jelentős különbségek is vannak. Kezdjük a jó hírekkel.
A NYESZ-re folyamatosan utalhatunk pénzt, a befizetések után pedig nem, hogy levonások, hanem egyenesen 20 százalékos előtakarékossági támogatás illet meg minket. Ennek összege évi 100 000 forintban van maximalizálva, amit a befizető SZJA-jából fizet vissza az állam. Mivel azonban a számla célja a hosszú távú öngondoskodás, azokra is gondoltak, akik már nincsenek távol a nyugdíjtól. A nyugdíjkorhatárt 2020. előtt elérők számára ezért az előtakarékossági támogatás felső korlátja 130 000 forint éves szinten.
Mi az ára mindennek?
Sajnos, ahogy lenni szokott ezek a támogatások sincsenek ingyen. Mindezért cserébe, a NYESZ számlára befizetett pénzünkről hosszú időre le kell mondanunk. A szabály ugyanis úgy szól, hogy azt legkorábban a nyugdíj korhatár elérésével vagy a számlanyitás után eltelt 10. év után lehet büntetlenül felbontani. A felbontás tekintetében azonban szigorúbbak a szabályok, mint a TBSZ-nél. Ez nem is csoda, hiszen erre a számlánkra közvetlen adójóváírást is kapunk. Az idő előtti felbontással így nem elég, hogy a számláról történő befektetések hozama után a kamatadó és az EHO teljes értékét ki kell fizetni, hanem az addig megkapott egészségügyi hozzájárulás 20 százalékkal megnövelt értékét is vissza kell utalni az államnak.
Láthatjuk tehát, hogy a befektetéseink után fizetendő kamatadó mértéke jelentős, de törvényesen is elkerülhető. Ez azonban mindig némi kötöttséggel jár, ezért jól át kell gondolni, hogy mekkora az az összeg, amiről a szükséges időtávra le tudunk mondani. A TBSZ mindenkinek ajánlott, hiszen ennek megszűntetésével semmi kárunk nem keletkezik, ha pedig a szükséges időszak végéig kibírjuk, csak nyerhetünk vele. A NYESZ megnyitása alaposabb megfontolást igényel, de ezt követően ezzel a lehetőséggel még többet profitálhatunk.