Anna cserfes tizedikes diáklány, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba jár. Diszlexiával, olvasási nehézséggel küzd. Hatodikban került az alapítványi iskolába, mert korábbi, II. kerületi iskolájában nem foglalkoztak a tanulási problémáival. Ahogy ő mondja, ”szívatták”. Az AKG-ban sokat javított tanulmányi eredményein.
Azt mesélte az Origónak, hogy minden reggel 8.15-re kell beérni a suliba. Ilyenkor még várnak negyed órát a későkre, addig megbeszélnek mindent a csoporttársaival, patrónusaival. Általában kis csoportokban tanulnak, az úgynevezett „epochális tanítás” alapjait követik. A tantárgyakat blokkosítják, hetekig ugyanazzal a témával foglalkoznak. Négy témahét van egy évben, ebből kétszer elutaznak, a nyelvi évben sokan külföldön is tanulnak. A nyelvi képzés 11.-ben van, ekkor csak nyelvi óráik vannak. Anna, ha nem járhatna az AKG-ba, szorongó, depressziós diák lenne, de itt felszabadult és éli a boldog diákéveket.
Magyarországon 25 éve létezik alapítványi oktatás, és ezt akarja a magyar állam megszüntetni, felszámolni, kétségbe vonni, általam nem ismert okok miatt – mondta az Origónak Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, az AKG igazgatója.
Számításaink szerint ha ebben a formában elfogadják a költségvetést, akkor az iskolaigazgatók kulccsal a kezükben be is zárhatják az alapítványi iskolák felét – mondta Horn György. 2013-as adatok szerint 280 ezer diák tanul 750 nem állami és nem egyházi fenntartású közoktatási intézmény 2664 telephelyén. Ezekben az iskolákban 10 147 pedagógus tanít, és még közel 3000 egyéb munkavállaló dolgozik.
A bezárás veszélye nem az elitképzést adó iskolákat fenyegeti, hanem azokat az intézményeket, amelyek nem tudnak költségtérítést beszedni, például szakképzéssel, fejlesztéssel, felzárkóztatással, akár sérült vagy tanulási nehézségekkel küszködő gyermekekkel foglalkoznak. Horn György elmondta: a költségvetés benyújtása előtt semmilyen egyeztetést nem kezdeményezett az alapítványi iskolákkal a kormányzat. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken egyeztetésre hívta az alapítványi iskolákat.
Amíg az állam a civil szférát korlátozza, addig az egyházi szféra felé nemcsak hogy nyit, de jelentősen megnövelte az egyházi iskolák támogatását - tette hozzá Horn György. 2010-ben Hoffmann Rózsa államtitkárral abban állapodtunk meg, hogy a központosítás mellett szükségesnek tartják a speciális esetek kezelését, és erre az alapítványi szféra kiválóan alkalmas. Ehhez ugyan többletpénzt nem adnak, de az itt dolgozó pedagógusok bérét fedezik – mondta Horn György. Az AME elnöke abban bízik, hogy sikerül az Emberi Erőforrások Minisztériumával megállapodni.
Az alapítványi iskolák a magyar társadalom két szélére helyeződnek. Az egyik véglet az elitképzés, ilyen iskolákba a tehetősebb szülők gyerekei járnak. A másik véglet pedig a speciális esetek, ahol sérült vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek tanítása zajlik. Ide az esetek többségében a középosztály gyerekei járnak, és már most is nagy terhet jelent a szülőknek a tandíj megfizetése.
Ha az állam csökkentené a civil iskolák támogatását, az intézményeknek díjat kell emelniük, ez pedig a szülők pénztárcáját terheli meg.
Horn György szerint 2014-től a szakképzőférőhely-csökkentés, a központosítás miatt már nem a családok döntik el, hogy hova járatják gyerekeiket, hanem az állam dönti el, melyik iskolának hány szakképző helye van. Az alapítványi iskolák szinte egyáltalán nem kaptak helyeket.
Az AKG igazgatója úgy véli, a központosításnak várhatóan az is az eredménye lesz, hogy AKG-ban a mostani ötszörös-hatszoros túljelentkezést is jelentősen túl fogják szárnyalni. Az iskola tandíjáról elmondta: differenciáltan kezelik. A családok anyagi helyzetétől függően az ingyenestől a havi 30-150 ezer forintig terjed a szülői hozzájárulás.
A Zöldkakast is durván érintheti, ha 2015-től kevesebb állami támogatást kapnak. Ide olyan diákok járnak, akik zűrösek, nem kellenek egyik közoktatási intézménynek sem – mesélte Braun József, a Zöldkakas Alapítvány elnöke. A Zöldkakasba érkező diákok 98 százaléka már több iskolában megtapasztalta a sikertelenséget.
Az iskola az oktatási kormányzattól teljesen egyedi tanrendre kapott engedélyt, jelenleg 244 diákjuk van. A kakasos gyerekek valóban mások, mint társaik. Máshogy viszonyulnak a tekintélyhez, az időhöz, a pénzhez, a tudáshoz és a világhoz is. Az iskola 18 éve alternatív kerettantervi köntösben, egyedi tanrend szerint oktatja tanulóit. A középszintű képzésben alkalmazzák az egyetemi kreditrendszert.
A túlélésre játszunk, ezért megpróbálunk átállni valami új rendszerre – mondta Braun József. Kft.-ket alapítunk, iskolaszövetkezeteket hozunk létre, amiből még nem lesz pénzünk, de keressük a lehetőségeket, a támogatókat, hogy ne jelentsen gondot, ha az államtól még ettől is kevesebb állami támogatást kapunk – tette hozzá az iskolaigazgató.
A Zöldkakas nem elitképző, inkább személyre szabott programjaik vannak. Az iskolának saját ingatlana van, és egy kis megtakarítása is, de ha a kormányzattól még az eddiginél is kevesebb támogatást kapnak, akkor több mint 200 egyedi oktatást igénylő diák tanítása kerülhet veszélybe.
Mivel tanulóik zöme élsportoló, figyelembe veszik hajnali edzéseiket, versenyeiket, mondta Takács Vilmos. A Kovács Pál Gimnázium matematikatanára szerint a versenyzők a közoktatás szigorú keretei közé nem férnek be, nem tudnak mindennap reggel 8-kor beülni az iskolapadba. Ezért egyedi tanrenddel, toleráns, magasan képzett tanárokkal juttatják el a diákokat az érettségiig.
Horn György szerint a közoktatás sok mindent átvett az alternatív iskoláktól. Példaként említette, hogy a kétszintű érettségit ők alkalmazták először. A projekttanítás és a szöveges értékelés is az ő égiszük alatt fejlődött ki. Az önkéntes munkát pedig az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban már 25 éve alkalmazzák.