A kormány lassú kínhalálra ítéli a cafeteriát

A kormány azzal indokolja a cafeteria adójának emelését, hogy a munkáltatók így rákényszerülnek a béresítésre. De a munkáltatóknak nincs forrásuk erre, a többség a béren kívüli juttatások csökkentését tervezi. Míg egy átlagos munkavállaló 10 ezer forintot is bukhat havonta, a költségvetés jövőre 40 milliárd forintra számít az adóemelésből.

Készpénzt kell adni az embereknek, nem utalványokat, mondta Varga Mihály a cafeteria adóemelésének védelmében. A cafeteria közterhe jelenleg 35,7 százalék, ha az Országgyűlés elfogadja a 2015-ös adótörvényt, ez 51,17 százalékra fog emelkedni. Ami már nem sokkal marad el a normál bérek bő 60 százalékos közterhétől. Más szóval a munkáltatóknak nem éri majd meg cafeteriát adni, azt az összeget, amit így biztosítottak, kifizetik rendes bérben, halad a nemzetgazdasági miniszter érvelése. Végül eljutunk a cafeteria teljes béresítéséhez.

Valakinek fájni fog

Ha a kormány megemel egy bért vagy béren kívüli juttatást terhelő adót, akkor a vállalkozásoknak két lehetőségük van. Az egyik, hogy több pénzt fizetnek a dolgozóik után, vagyis veszteséget könyvelnek el. A másik lehetőség, ha nem tudnak vagy akarnak többet költeni a dolgozókra, hogy csökkentik a juttatásokat (mivel az adót nem tudják csökkenteni). Ez utóbbi esetben a kormány ugyan a munkáltatókat adóztatja, a veszteség mégis a munkavállalókat éri.

Pénzt kapjanak, ne utalványokat Forrás: MTI/Kovács Attila

Nincs rá forrás

A magyar cégeknek nincs forrásuk a cafeteria béresítésére, mondta az Origónak Puskelyné Király Ágnes adószakértő, a Top Cafeteria tanácsadócég ügyvezetője. Kicsi az esélye annak, hogy a vállalkozások benyelnék az adóemelést. A szakértő véleményét alátámasztja a CafeteriaTrend.hu nem reprezentatív felmérése: a munkáltatók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adóemelés mértékével csökkentené a cafeteriára fordított kiadásokat. Ráadásul pont a nagy cégek terveznek így eljárni, a csökkentés ezért a munkavállalók 72 százalékát érintené.

A cafeteria nem jár

Amit a kormány a jelek szerint szintén nem vett figyelembe, az az, hogy a cafeteria nem a bér része, hanem valóban béren kívüli juttatás. Ez a szemlélet különösen erős a nagy cégeknél, véli Puskelyné Király Ágnes. Tehát nem arról van szó, hogy a kapott cafeteria a munkavállaló nettójának a része, és azt az összeget vagy utalványban vagy rendes bérben ki kell neki fizetni. A cafeteria extra juttatás, és mint ilyet, minden további nélkül lehet csökkenteni, sőt teljesen meg lehet szüntetni.

Eddig sem jött be

A kormány 2011 óta évről évre emeli a cafeteria adóját, a munkáltatók eddig is csökkentéssel vagy a juttatás megszüntetésével reagáltak, emlékeztet Sáling József, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. A vállalkozások számára a válság még nem ért véget, ráadásul a kormány több szektorra különadókat vetett ki. Ilyen környezetben nem is lehet elvárni a cégektől, hogy lenyeljenek egy adóemelést, véli az alelnök. Azzal az MSZOSZ egyetért, hogy cafeteria helyett bért kell adni a dolgozóknak, de ennek a lépésnek nem most van itt az ideje. Egy átlagos munkavállaló akár 10 ezer forintot bukhat havonta, ha a munkáltatója megszünteti vagy csökkenti a cafeteriáját; ez - különösen a kis keresetűeknek - hatalmas érvágás.

Átlagban 10 ezret bukhatnak havonta Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Lassú kínhalál

Nem kötelező fenntartani a béren kívüli juttatások rendszerét, állítja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A VOSZ szeretné, ha megmaradna a cafeteria, sőt azt szeretnék, ha minél alacsonyabb közteher sújtaná. Viszont a kormány, ha egyenesen akarna eljárni, egyszerűen megszüntethetné a cafeteriát. Így, hogy évről évre emelik az adóját, csak lassú kínhalálra ítélik az egész rendszert. Dávid Ferenc szerint a kormány viselkedése nem következetes, mondanak valamit, de nem aszerint cselekszenek.

Betesz a bértárgyalásoknak

A béren kívüli juttatások eddig játékteret biztosítottak a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek a bértárgyalásokon, mondja a VOSZ főtitkára. A mostani emeléssel viszont a feleket sarokba szorítja a kormány. A munkavállalók béremelést fognak követelni, mert elveszítik a cafeteriát (vagy legalábbis egy részét), a munkáltatók viszont ebbe nem fognak belemenni, hiszen így is újabb adóterhet kell elviselniük. A kormány egyébként előzetesen se a munkáltatók, se a munkavállalók képviselővel nem egyeztetett az adóemelésről. A szakmunkás nettó minimálbér ma Magyarországon nem éri el a létminimumot, mondja Sáling József. A szervezet arra készült, hogy a közelgő bértárgyalásokon azt fogja kérni a kormánytól, a következő négy évben 10 százalékkal emelje a fizetéseket. A cafeteria béresítése mellett viszont ekkora béremelésre esély sincs.

Költségvetési bevétel

Varga Mihály azt mondta, a kormány célja, hogy rákényszerítsék a munkáltatókat a cafeteria béresítésére. A lépéssel azért a költségvetés is jól jár: a 2015-ös büdzsé tervezete szerint a szaktárca 197 milliárd forint bevételre számít az egészségügyi hozzájárulásból (ezt emelik most a cafeteria esetében). 2014-ben csak 157 milliárdot szednek be ezen a tételen, a plusz 40 milliárdra feltehetően a béren kívüli juttatások adójának emeléséből számítanak.

Az Erzsébet egyelőre túlélheti az adóemelést Forrás: MTI/Soós Lajos

A kormány visszatáncol?

A 2015-ös adótörvény szövege szerint az adóemelés minden cafeteriaelemre vonatkozik. November 3-án Varga Mihály a Hír TV-ben már azt mondta, a SZÉP-kártyára és az Erzsébet-utalványra az emelés nem fog vonatkozni, mert a kormánynak fontos, hogy élénküljön a belföldi turizmus. Egy nappal később pedig Rogán Antal azt mondta, hogy 200 ezer forintig maradna a jelenlegi kulcs. "Ha valóban így lesz, annak nagyon fogok örülni" - mondja Dávid Ferenc. Egyelőre viszont a törvényhez nem érkezett olyan módosító javaslat, ami kivonná az emelés hatálya alól a SZÉP-kártyát és az Erzsébet-utalványt, vagy 200 ezer forint alatt megtartaná a 2014-es kulcsot.