Az egyházi gimnáziumoknak kedvezhet a kormány terve

Kevesebb gimnazistát szeretne a kormány, és növelné a szakmát tanuló diákok számát. A pedagógusok elbocsátásoktól tartanak, a szakemberek szerint pedig alapítványi iskolák szűnhetnek meg.

Katalin egy csepeli, két tanítási nyelvű szakközépiskolába járt. Öt év alatt jól megtanult angolul, érettségijével együtt középfokú angolnyelv-vizsgát is szerzett. A vizsgaeredményei alapján nem került volna be az államilag finanszírozott felsőoktatási képzésbe, viszont a szülei nem tehetősek, nem tudták volna finanszírozni a felsőfokú tanulmányait. Katalin nem is biztos abban, hogy szeretne diplomát. Ám a munkaerőpiacon érettségi nélkül és nyelvtudás nélkül labdába se rúghat.

A 2012/13-as tanévben még 414 ezer középiskolásból 224 ezer szakközépiskolás és 190 ezer gimnazista volt. Ám a kormány tervei szerint 2015 szeptemberétől 60-80 ezer főben maximálnák a gimnáziumba járók számát, a többieket pedig a szakképzés felé orientálnák.

Másfajta gondolkodás

Mennyiségi és minőségi változásokra van szükség a szakképzés rendszerében, mondta Czomba Sándor. A szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár szerint a gimnáziumokat leválasztják a szakiskolákról és szakközépiskolákról, mivel a gimnáziumok "másfajta gondolkodásmódot igényelnek", és szerepük a főiskolára és egyetemre történő felkészítés lesz. A változás 2015. szeptember 1-jén léphet életbe.

Tanárok munka nélkül

Annyit már biztosan tudunk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetését 10 százalékkal csökkentik jövőre – mondta az Origónak Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta: a minisztérium nem kommunikál velük, ezért ők is csak a sajtóból értesülnek arról, hogy a jövő évi büdzsében hány milliárd forinttal kevesebb jut az oktatásra. Most próbálják meg a szakembereik a számokat kisilabizálni, mondta Mendrey László.

Ha kell, ismét az utcára vonulnak a pedagógusok Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A forráselvonás legnagyobb vesztese a középfokú oktatás lehet, mondta Mendrey László. Ha kevesebb pénz jut a közoktatásra, akkor a gimnáziumokban és a középiskolákban tanító pedagógusok ezrei kerülhetnek az utcára. A meghúzott költségek miatt a középiskolák lényegesen kevesebb párhuzamos osztályt indítanak majd, kevesebb diáknak lesz érettségije, és így valóra válhat Hoffmann Rózsa és Lázár János álma is.

Lázár János 2014 februárjában azt mondta, a kormány az elmúlt három évben arra törekedett, hogy a gimnázium az elitnevelés helyszíne legyen. Gimnáziumba olyan gyerek menjen, aki egyetemen akar továbbtanulni, ehhez kvalitás, képesség, elszántság kell.

Megbélyegezve, 14 évesen

Egy 14 éves gyerekről nem lehet megállapítani, hogy mire lesz képes felnőttként, mondta Mendrey László. Nem lehet tiniként megbélyegezni valakit, hogy "belőled diplomás lesz, vagy egy jó szakmunkás". A gimnáziumba jutás lehetőségét, Mendrey László szerint, az oktatási kormányzat azzal is tudja korlátozni, ha egységesen például 4,5-es átlaghoz kötik a gimnáziumba való bekerüléshez szükséges eredményeket. A szakszervezeti vezető szerint nagyon rossz úton halad a magyar oktatás, és ha elfogadják a megnyirbált büdzsét, akkor a pedagógussztrájkot sem tartja elképzelhetetlennek.

Kevesebb hely vár rájuk Forrás: MTI/Balázs Attila

Zsákutca vagy lehetőség?

Világossá kell tenni, hogy aki a szakképzésben tanul, annak is van lehetősége továbblépni a felsőoktatásba, mondta Parragh László a Mokkában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, a szakképzést sokan zsákutcaként kezelik. Ezért lenne szükség a gimnáziumok és szakközépiskolák profiltisztítására. Parragh László szerint a kormány nem a gimnáziumi férőhelyek számát akarja csökkenteni, csak azt a modellt akarja felszámolni, amikor az intézmények egyszerre gimnáziumként és szakközépiskolaként vannak aposztrofálva.

Az ötletelés veszélyes lehet

Ha azok a számok igazak, amelyek a költségvetés mellékletében szerepelnek, akkor abból az látszik, hogy az oktatásra pont annyi pénzt szánnak jövőre, mint 2014-ben, de a pedagógusok 38 milliárd forintos béremelését is ebből kell kigazdálkodni, mondta az Origónak Radó Péter. Az oktatáspolitikai elemző szerint a kormányzati kommunikációból világosan látszik, hogy a diákokat a szakmunkásképzés felé akarják terelni.

Arról hallani, hogy komoly átszervezés előtt áll a közoktatás, de Radó Péter szerint az Orbán-kormány oktatáspolitikusainak fiókjai teljesen üresek, nincs bennük egyetlen oldalnyi valamirevaló ötlet sem.

Többen választhatják az egyházi gimnáziumokat Forrás: AFP/Joe Klamar

Érzéketlen költségvetés

A jövő évi költségvetés minden szempontból érzéketlen a szegényekkel szemben, mondta Radó Péter. Jövőre számos civil és alapítványi iskolát is be kell zárni, mivel a kormányzat a civil és alapítványi intézményekben dolgozó pedagógusok bérét már nem állja. Holott a tankötelezettség ideje alatt az államnak ugyanúgy kell támogatnia minden gyermek oktatását, függetlenül attól, hogy milyen fenntartású intézményben tanul. A civil és alapítványi iskolák többségében nemcsak a tehetős szülők gyerekei tanulnak, hanem azok is, akiknek tanulási nehézségei miatt inkább az alternatív módszerek felelnek meg.

Irány az egyházi gimnázium?

A gimnáziumok már leadták, hogy a 2015/16-os tanévben milyen osztályokat indítanak, és hány férőhelyre lehet majd jelentkezni. Radó Péter szerint ha már 2015 szeptemberében szűkítik a gimnáziumi férőhelyek számát, akkor a most nyolcadikos diákok jövő februári gimnáziumi felvételije is káoszhoz vezethet.

A gimnazisták számának radikális csökkentésének két fontos hatása lehet: egyrészt pedagógusok ezrei maradhatnak munka nélkül, másrészt megnőhet az egyházi gimnáziumokba jelentkezők száma. Radó Péter szerint a közoktatásnak semleges oktatást kellene biztosítania mindenki számára. De ha a diákok nem jutnak be az állami gimnáziumokba, akkor az egyházi fenntartású iskolák lehetnek a menekülőutak számukra.