Az igazságügyi miniszter által beadott javaslat szerint a devizahitelek forintra váltásakor a bankok csak referencia-kamatlábhoz kötött kamatot alkalmazhatnak. Ez a referencia-kamatláb a három hónapos BUBOR lesz, amelynek a mértéke jelenleg 2,1 százalék.
A kamatfelár az eredeti kamatfelár, de mértéke nem lehet kevesebb, mint 2 százalék, és nem lehet több, mint 5,5 százalék (lakáscélú hitelek esetében), illetve 7 százalék (nem lakáscélú hitelek esetében). A törvényjavaslat kimondja, hogy a hitelesekre váró új kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot.
A javaslat szerint az érintett szerződések automatikusan módosulnának.
Ahogy az már korábban kiderült, az átváltási árfolyamot a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyama vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyam adja. A két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. Ebből adódik tehát, hogy a frankhiteleket 256,5 forinton, míg az euróhiteleket 309,0 forinton forintosíthatják.
A forintosítás gyakorlatilag kötelező lesz mindenki számára, bár a javaslat hagy néhány kiskaput azoknak, akik mindenképpen devizában akarnak tartozni. Akinek például jövőre jár le a hitelszerződése, annak nem lesz kötelező érvényű a forintosítás – amennyiben ezt a megadott módon és formában jelzi is a banknak. Aki devizában kapja a jövedelmét, annak sem lesz kötelező a forintosítás – csak keressen többet, mint a törlesztőrészlete.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség a múlt héten hétfőn egyezett meg a devizahitelek forintosításának részleteiről. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a tárgyalások alatt a kormánynak sikerült elérnie, hogy átlagosan 25-30 százalékkal csökkenjenek a devizahitelek törlesztőrészletei.
Számításaink szerint különösen jól járnak azok, akik 2009 februárjában vettek fel devizahitelt. A bankoknak pedig a jelenlegi piaci hiteleknél jóval olcsóbban kell majd kölcsönözniük, így jelentős kamatveszteség érheti a bankokat. Ez nem alakult volna ki piaci átváltással.