A kormány világossá tette, hogy nem visszamenőlegesen ellenőrzik a magánnyugdíjpénztárakat, így lesz idejük feltornászni 70 százalékra a tagdíjat is fizető ügyfeleik számát. Ehhez azonban tagdíjat kell kérniük.
Eddig nem tisztázták, hogy mi lesz azokkal a tagdíjakkal, amelyeket az ügyfelek befizetnek, ha a pénztár megszűnik. Értelemszerűen senki nem akart fizetni, ha a pénze végül az államkasszába kerül. A törvényjavaslat viszont ezen változtat, mert kimondja, hogy az állami rendszerbe való visszalépéskor az összes tagdíj és annak hozama is visszajár. Tehát az is, amit jövőre fizet be a pénztáraknak a tag.
A magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel szemben a legtöbb nyugdíj-megtakarításra jár állami támogatás adójóváírás formájában. Épp ezért hiába érnek el szép hozamot a pénztárak, nem tudnak versenyezni velük. Nem is éri meg sokat befizetni. A nyugdíjpénztáraknak tehát úgy kell meghatározniuk a díjakat, hogy a lehető legalacsonyabbak legyenek. Mivel így biztosan nem jutnak elég pénzhez, hogy a működési költségeiket is fedezzék, lehet, hogy hozzájárulást is kell szedniük. Ezt eddig is több pénztár megtette, és továbbra is lehetősége lesz rá.
Sokan tarthatnak attól, hogy az állam mindenképp be akarja szántani a nyugdíjpénztárakat, és ezért fél tagdíjat fizetni. Ráadásul támogatás nélkül nem is nagyon éri ez meg. Hiába van tehát átlagosan több mint 3 millió forintjuk a pénztártagoknak a számlákon, a legnagyobb gond épp a tagdíjak behajtásával lehet.
Eddig a pénztáraknak semmilyen eszközük nem volt arra, hogy a nem fizető tagokat fegyelmezzék. Sőt a számlán lévő pénzhez vagy hozamaihoz sem nyúlhattak. Jelenleg viszont a törvénytervezet tartalmaz egy bekezdést, ami arra utal, hogy lehetőséget kívánnak adni a pénztáraknak, hogy az ügyfélnek fizetendő hozam kárára érvényesítsék a tagdíjigényt.
Azon lehet vitatkozni, hogy mennyire van értelme a tagdíjfizetők arányát szabályozni a már igazából halott magán-nyugdíjpénztári rendszerben, de a pénztárak működése ettől még biztosított lehet. Aki meg akarja tartani a megtakarítását, annak fizetnie kell a tagdíjat.
A tagdíj mértéke lehet akár minimális is, ami mellett még kérhetnek hozzájárulást a pénztárak. A Nemzetgazdasági Minisztérium válaszát még várjuk, de ha a hozamokból levonható lesz a tagdíj, akkor a nem fizető tagok sem teszik tönkre a pénztárakat. Ha egy pénztár nem tud megfelelően gazdálkodni, annak tagjai még mindig átmehetnek egy másikhoz.
Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/2141. számú törvényjavaslat
232. §
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62/A. § (1) A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj, tagdíjcélú támogatás legalább 97,5 százalékát köteles jóváírni.