A rezsicsökkentések, valamint az élelmiszer- és energiaárak hatását kiszűrő maginfláció 1,5 százalék volt 2014 októberében, vagyis ennyivel nőttek az árak, derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből. A rezsicsökkentés húzza le az inflációt, mondta Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője, nem fundamentális okok miatt csökkennek az árak. A szakértő szerint a KSH szezonálisan kiigazított maginflációs adata megközelítőleg jelzi, mekkora lett volna az infláció rezsicsökkentés nélkül.
Az Erste elemzője arra számít, hogy decemberben lesz először pozitív inflációs mutató (0,5 százalék), ami azonban jövőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) céljáig is nőhet az adóemelések miatt: emelkedni fog az alkoholos termékek adója, az élelmiszerek ellenőrzési adója és az elektronikus útdíj. Az infláció emelkedéséhez a rezsicsökkentések hatásának kifutása, a forint gyengülése és az élelmiszerárak alacsony bázisa is hozzájárul majd.
A rezsicsökkentés nélkül 1 százalék körül lenne az infláció, véli Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője. Azonban nem csak a rezsicsökkentés miatt mérséklődnek az árak, az élelmiszerárak és az üzemanyagárak is csökkennek, ráadásul a világszerte alacsony infláció is lefelé húzza a magyar adatot. Az MNB inflációs céljáig 2015 második felére kapaszkodhat vissza a ráta. Ismerve az MNB álláspontját, további kamatcsökkentés nem valószínű, viszont a nagyon alacsony szint sokáig megmaradhat, tette hozzá a szakértő.