12,5 milliárdba euróba fáj majd Paks 2

Paksi atomerőmű

Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.A teljes beruházás 12,5 milliárdba biztosan belefér a kormánybiztos szerint, aminek 40 százalékáért magyar cégek pályázhatnak.

Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt írta alá a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőmű blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást.

Három szerződés

Az első szerződés a építés és tervezés, valamint az üzembe helyezés részleteit tisztázza. Ez lesz következő 12 év feladata - mondta el Kovács Zoltán kormányszóvivő a sajtótájékoztatóján. A második szerződés az üzemeltetési és karbantartás részleteit tisztázza. A harmadik a kiégett üzemanyag kezeléséről szól.

Már januárban megegyeztek, hogy az oroszok építhetik Paks 2-őt Forrás: RIA Novosti/Sergey Guneev

12,5 milliárd euró

A 12,5 milliárd eurós (közel 4 ezer milliárd forint) keretbe mindenképp belefér majd Paks 2 - mondta Aszódi Attila kormánybiztos. Se az infláció, se más körülmény miatt nem kell majd túllépni ezt a keretet, hangsúlyozta. A teljes teljesítés 40 százaléka magyar lehet, legalábbis ez áll az aláírt szerződésben a kormánybiztos szerint. Ezekre a megbízásokra európai szabályok szerint írnak majd ki közbeszerzéseket, mondta. A reaktorszigetet az oroszok fogják építeni, az erőmű többi részét külső cégek. A magyar állam 10 milliárd euró hitelt kap az oroszoktól, a maradék 2,5 milliárdot önerőből kell beletenni a projektbe.

Lesz Moszkvának pénze?

A rendkívül olcsó olaj, a nyugati szankciók és a gyenge rubel miatt az orosz gazdaság nagyon nehéz helyzetben van, elméletileg előfordulhat, hogy Moszkvának nem lesz elég pénze a paksi beruházásra. Aszódi Attila szerint az oroszok biztosították Magyarországot arról, hogy a források rendelkezésre állnak, a jelenlegi válságuk nem érinti Paks 2-t. A 2015-ös orosz költségvetésben már benne vannak a források, sőt, a következő három évben nem fogják csökkenteni a nukleáris projektek forrásait.

A kormánybiztos szerint biztos, hogy nem lesz költségtúllépés Forrás: Bielik István

Az Európai Bizottság is látta a szerződéseket

Kovács Zoltán arról is tájékoztatta a megjelent újságírókat, hogy az Európai Unió megfelelő szerveit is tájékoztatták a szerződésekről, azokat megmutatták az Európai Bizottságnak. Októberben a Bizottság kérdéseket tett fel a szerződésekről, ezeket a magyar fél határidőre megválaszolta, de személyes konzultáció is volt.

Tiltott állami támogatás

A legfontosabb kérdés, amin az unió felé elbukhat a projekt, az az, hogy kap-e a beruházás állami támogatást, az uniós szabályozás ugyanis ezt tiltja. Aszódi Attila azt mondta, biztosak benne, hogy az erőmű képes lesz piaci viszonyok közt kitermelni az árát, ezért az a pénz, amit az állam bele fog rakni, nem minősül tiltott támogatásnak. Ezt a Bizottságnak még el kell bírálnia, Aszódi Attila korábban azt mondta, a döntésre egy éven belül számítanak.

2025-ben indulhat

Az első kapavágásra 2018-ban kerülhet sor – mondta el a kormányszóvivő. A Nemzeti Energiastratégia szerint 2025-ben indulna el az új atomerőmű első blokkja, és ha lesz második blokk, az legkorábban 2030-ban lép működésbe. Arra nincs körülbelüli válasz sem a fejlesztéssel foglalkozó projektcégtől, hogy mennyibe kerülne az atomerőmű bővítése.

Nem lesz közbeszerzés Forrás: Bielik István

Hatvanéves üzemidővel számolnak a beruházást előkészítő cég szakértői, vagyis a 2025-ös dátumból kiindulva az atomerőmű legalább 2085-ig meghatározza, hogy döntően miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.

Már január óta tervezik

Még 2014 januárjában a kormány államközi megállapodást kötött Oroszországgal, ennek értelmében év eleje óta két új atomerőmű blokk építése van előkészítés alatt. Ettől kezdve folyik a most aláírt három megvalósítási megállapodás előkészítése.

Ezek után október 15-én közvetlen állami kézbe került a Paks II. atomerőmű fejlesztő társaság. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül 10,157 milliárd forint fizetett az állam a cég részvényeiért. Ezzel a projekt teljes egészében a Miniszterelnökség alá került.

15 évig minden szerződés titkos lehet

Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. Egy benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.

A beruházás nagy korrupciós kockázatokat rejt. A közbeszerzési törvény maga is tartalmazza, hogy Európai Unión kívüli országokkal kötött szerződések esetén nem irányadó. Az Energiaklub tanulmányában fel is hívta a figyelmet a kockázatokra.

A Greenpeace tiltakozása a tervezett bővítése ellen Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A benyújtott törvényjavaslat legérdekesebb része talán az a bekezdés, amelynek indoklása így kezdődik:

A TÖRVÉNYJAVASLAT KIEMELT FIGYELMET FORDÍT AZ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁNAK KÉRDÉSÉRE.

És gyakorlatilag arról szól, hogy miért nem ismerhetjük majd meg a szerződéseket. A szöveg szerint az egyezmény titoktartási klauzulája megköti politikusaink kezét, és a nyilvánosságra hozatal akkor sem lehetséges, ha a titoktartás bármilyen nemzetbiztonsági érdeket sértene. Ez alapján 15 évre titkosíthatják a dokumentumokat.

Nem szokás nyilvánosságra hozni

A projekt kivitelezésének feltételeit rögzítő szerződések magánjogi okiratok, az MVM Paks II. és a Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt kötötte őket. Az Origó kérdésére válaszolva Aszódi Attila elmondta, tudomása szerint az ilyen szerződéseket a világon sehol nem szokták nyilvánosságra hozni, mert az érintett cégek üzleti titkai sérülnének.

Közpénzből épül

A kormány nem hivatkozhat arra, hogy magánjogi szerződésekről van szó, mert közpénzt fordítanak a beruházásra, mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke. A közpénzek felhasználásának nyilvánosságát pedig az alaptörvény mellett számos más jogszabály, többek közt az állami vagyonról szóló törvény is biztosítja, tette hozzá. Szükség esetén az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, és a végsőkig elmegy, hogy hozzáférjen a dokumentumokhoz. Szél Bernadett felszólította a kormányt, hogy egyetlen fillért se költsön a projektre mindaddig, amíg a szükséges engedélyek rendelkezésre nem állnak.