A 2013-as negatív rekordot – mindössze 150 milliárd forintnyi lakáscélú hitelt – idén már augusztusban megugrotta a piac, az Otthon Centrum Hitel Center becslése alapján az év végére várhatóan 240 milliárd Ft lakáscélú hitelt helyeznek ki a pénzintézetek. Bánfalvi László ügyvezető igazgató szerint a bővülés egyfelől erős bázishatásnak tudható be, ugyanakkor látható az erőteljesebb aktivitás mind a bankok, mind a lakosság részéről. „Az elmúlt években 10-15 százalék volt a hitelből finanszírozott lakásvásárlások aránya. Ez az arány idén átlépte a 20 százalékot, sőt az év második felében a 25 százalékot is megközelítette, az Otthon Centrum által bonyolított vásárlások esetében” – véli. A hitelezés fellendülése a lakáspiaci forgalom növekedésében is tetten érhető, 2014-ben körülbelül 20 százalékos volt a bővülés.
A bővülés mögött több tényező áll. Egyrészt 2012 közepe óta folyamatosan csökken a kihelyezett lakáshitelek átlagos hitelköltség mutatója, az év végére megközelítette a devizahitelek válság előtti szintjét. Másrészt a háztartások várakozásai jelentősen javultak, a bizalom kezd visszatérni, ami a nagyobb hitelfelvételi hajlandóságban is megmutatkozik. Harmadrészt az Otthon Centrum Hitel Center tapasztalatai szerint a bankok is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hitelezés felfuttatására, ügyfélcsalogató akciókkal, kedvezményes feltételekkel.
„Az alacsony alapkamat miatt egyre több hitelfelvevő érdeklődik a hosszabb kamatperiódusú termékek iránt” – tette hozzá Bánfalvi László. Korábban a 3-6-12 hónapos periódusok voltak jellemzőek, az idei évben az ennél hosszabbak – főleg éven túliak – is elterjedtek. A családok bizalmának növekedését az is jelzi, hogy idén több mint egy millió forinttal emelkedett az átlagos lakáscélú hitelösszeg, az elmúlt évek átlagához viszonyítva. Az Otthon Centrum Hitel Center által közvetített lakáshitelek átlagösszege az idei évben 7,5 millió forint volt.
Idén szélesebb ügyfélkör jelent meg a hitelpiacon; az OCHC szerint sokan nem tőkehiányból, hanem a kedvező kamat környezet miatt döntöttek a hitelfelvétel mellett. Emellett 20-30 M Ft-os hiteleket is egyre szívesebben vesznek fel az ügyfelek, akár ingatlan befektetési célra is.
A 2014-ben elindult fellendülés nagy valószínűséggel 2015-ben folytatódik. Van azonban néhány komoly hatású tényező a piacon. Az első ilyen a MNB adósságfék szabályozása. Ez valójában két szabályt jelent, egyrészt a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM), ez a hitelfelvevő legális jövedelmének arányában korlátozza a törlesztő részletet, másrészt a hitelfedezeti mutatót (HFM), amely a lakásérték arányában korlátozza a felvehető hitelösszeget. A szabályok féken tarthatják a hitelezés túlzott felfutását.
Másrészről kérdés, hogy a devizahiteles csomag előírásainak alkalmazása mennyi erőforrást fog a bankoknál lekötni, illetve elvonni az új hitelek kihelyezésétől. Ez azonban csak egy egyszeri hatás, az elszámolások megtörténtével a kapacitások felszabadulhatnak, és ha a veszteségek nem tépázzak meg túlságosan a bankokat, az új hitelek kihelyezésére tudnak koncentrálni.
Az öngondoskodásnak, előtakarékosságnak nagy szerepe lesz jövőre is. A kedvező támogatási rendszernek köszönhetően a lakás-takarékpénztári megtakarítások továbbra is népszerűek lesznek.
„Tapasztaltunk szerint a bankok többsége eltökélt a hitelezés további növelése mellett” – mondta Bánfalvi László. – „Várakozásaink szerint tovább bővülhet a lakáscélú hitelek kihelyezése, a 2014-es bázisra vetítve 10-15százalékos növekedést valószínűsítünk 2015-ben.