Néhány konkrét példán szemléltetve próbáljuk megmutatni, kiknek lehet előnyös az útdíjrendszer átalakítása. A személygépkocsik a korábbi jogosultsági kategóriák szerint változatlan áron használhatják a fizetős utakat, azaz az éves matrica jövőre is 42 980 forintba fog kerülni, ahogy a 10 napos (2 975 forint) és a havi (4780 forint) matrica ára sem változik. (Az útdíjrendszert érintő további változtatásokról itt olvashat bővebben.)
Az alábbi példáinkból kiderül, hogy sokan tényleg jól járhatnak az új megyematricák bevezetésével, amelyek ára megyénként 5 ezer forint lesz. Ezekkel viszont a megye összes díjköteles útjait használhatják majd az autósok. Jellemzően azok járnak jól, akik főleg egy autópályát használnak, de azt rendszeresen, így eddig éves matricát vettek.
Pál mindenképpen jobban fog járni a megyei rendszerrel, hiszen az eddig 42 980 helyett jövőre már 20 ezer forintból is meg fogja tudni oldani az autópálya-használatot. Renáta eddig évente 12 ezer forintot költött matricákra. Mivel átlagosan hat megyét „használnak”, neki nem éri meg az új rendszer, amelyben évi 30 ezret kellene fizetnie. Az M0-s miatt a Pest megyeit mindenképpen meg kell vennie, így jövőre 17 ezer forintot fog költeni autópálya-matricákra.
János a 43 ezres éves matrica mellett fog maradni, hiszen a négy autópálya összesen 10 megyén megy keresztül, ami neki 50 ezer forint lenne. Zoli eddig átlagosan évi 21 ezer forintot költött autópálya-matricára, jövőre 15 ezer forintból is kihozhatja a sztrádahasználatot. Lajos Debrecenben lakik, de Budapesten dolgozik, ezért hetente használja az M3-ast. Eddig éves matricát vásárolt, jövőre már elég lesz neki négy darab megyematrica is, így 23 ezer forintot fog megspórolni.
Gordon eddig heti matricákkal oldotta meg az autózást évi 27 ezer forintból. Jövőre át fog térni a megyematricákra, hiszen úgy kalkulál, hogy Somogy, Fejér és Pest megyére megveszi a matricát, míg a nagynénit két tíznapos tikettel fogja meglátogatni, így 6 ezer forintot fog spórolni – további 6 ezer forintot takaríthat meg, ha az utóbbi két utazását autóúton teszi meg. Nándor kilenc megyén megy keresztül, így maradni fog az éves matricánál.
Néhányan további 5 ezer forintot is megtakaríthatnak akkor, ha a sztrádáról néhány kilométerrel korábban, a megyehatár előtt lehajtanak – Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg és Győr esetében megfontolandó lehet.
A témában írt egyik korábbi cikkünkben megkérdeztük az olvasóinkat, hogy tervezik-e megyematricák vásárlását. Nem reprezentatív felmérésünkből kiderült, hogy a válaszadók 53 százaléka nem fog venni egyetlen megyei matricát sem, és csak 33 százalékuk tervezi a vásárlást, 11 százalékuk csak az M0-s miatt fog fizetni, míg 3 százalékuk ezentúl vonattal fog járni.
A fenti térképen a jelenleg díjköteles és a 2015 januárjától díjköteles útszakaszokat láthatja bontásban. Az M0-s esetében uniós szabályoktól is függhet, hogy mely szakaszok lehetnek díjkötelesek. A politikusok elmúlt napokban tett – olykor egymásnak ellentmondó – nyilatkozatai sem segítettek eldönteni, hogy pontosan melyik szakaszokat fogja érinteni a körgyűrű használatának fizetőssé tétele. Ezzel kapcsolatban megkerestük a minisztériumot is, de választ egyelőre nem kaptunk. Addig is a jelenleg díjköteles és díjmentes szakaszokról bővebben itt tájékozódhat.
Az NFM szerda esti közleménye szerint a körgyűrű M5-ös autópálya és M4-es autóút (4. sz. főút), valamint M3-as autópálya és 11. sz. főút közötti szakaszai, és a gyorsforgalmi úthálózat M0-s autópályán belüli részei (például M1-es és M7-es bevezető a Budapest táblától) januártól csak matricával használhatók. Az MTI csütörtökön ugyanakkor azt közölte, hogy a Miniszterelnökségtől származó információ szerint az M0-s nem fizetős déli szakasza az M1 autópályától az M5 autópályáig tart.
A megyematricák bevezetését a kormány azzal együtt jelentette be, hogy fizetőssé teszik az M0-s egyes részeit és a budapesti bevezetőket. Varga Mihály azt mondta, erre a 2015-ös költségvetés teljesítéséhez van szükség, bő 20 milliárd forint többletbevételt várnak az intézkedéstől. Viszont ha minden a régiben maradna, akkor úgy nagyjából 1000 kilométernyi utat kellene fizetőssé tenni ahhoz, hogy kilométerenként 0,02 milliárd bevétellel számolva kijöjjön a 20 milliárd.
Jelenleg Magyarországon a díjköteles utak összhossza körülbelül 6500 kilométer. Ez a 6500 kilométer évente nagyjából 190 milliárd forint bevételt termel a költségvetésnek. Ebben az összegben a matricákból és a tehergépjárművekre vonatkozó e-útdíjból származó bevételek is benne vannak. Vagyis 1 kilométer fizetős út megközelítőleg 0,02 milliárd forintot hoz évente.
Az M0-s érintett szakaszai és a többi autópálya M0-son belüli részei viszont ennek a töredékét sem adják ki. Becslésünk szerint talán ha 60 kilométert érint a most tervezett változtatás, de legyünk nagyvonalúak, és mondjuk, hogy 100-at. Ebből még mindig csak 2 milliárd fog befolyni a büdzsébe, nem pedig 20.
Különösen érthetetlen, hogy miért akarja a kormány a matricás rendszert is kiterjeszteni ezekre a szakaszokra. A költségvetés mindenféle úthasználatból származó bevételei körülbelül 75/25 százalékos arányban oszlanak meg az e-útdíj és a matrica között (bő 150 és szűk 40 milliárd forint). Más szóval a mostani rendszerben 1 kilométer fizetős út után 0,005 milliárd matricabevétele van a költségvetésnek. Ha most bevonnak a fizetős rendszerbe még 100 kilométer utat, az éves szinten összesen fél milliárd forint bevételt jelent. Nem látunk a kormány fejébe, de nem biztos, hogy ennyi pénzért érdemes magukra haragítaniuk az agglomeráció autósait, és ha valóban megnő a forgalom a környező alsóbbrendű utakon, akkor a lakókat is.
A tervezett megyematricák persze némileg felborítják az eddigi számításainkat. De csak némileg: a költségvetés útdíjbevételeinek csak a negyede származik matricákból. Ha a megyematricák miatt abból a rendszerből csak mondjuk a fele pénz folyik be, mint eddig, nagyságrendileg akkor sem változik semmi, feltéve, hogy az e-útdíj bevétele marad a mostani szinten.
Az M0-sból és az azon belüli szakaszokból csak akkor lehetne komolyabb összegeket beszedni, ha sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanának le, mint amekkorát valójában. A forgalomszámlálási adatok alapján az M0-st átlagban 50 ezer jármű használja naponta, ebből nagyjából 20 ezer személygépjármű. Az arányok az M1-esen és az M5-ösön is hasonlóak, az M3-as forgalmasabb, azon 70 ezer jármű is áthalad.
Ha ahhoz a 20 ezer személygépjárműhöz, amely naponta használja az M0-st, mind vesznek egy Pest megyei matricát, az csak 10 millió forint bevételt jelent. 75 - 25 százalékos e-útdíj- és matricabevétel megoszlással számolva ahhoz, hogy a 20 milliárd negyede, 5 milliárd bejöjjön 5000 forintos megyematricából, épp 1 millió megyematricát kellene eladni. Méghozzá úgy, hogy az eladott éves, havi és heti matricák száma nem csökkenhet. Erre, ahogy korábban megmutattuk, esély sincs: sok autós lesz, akinek a megyematricák miatt kevesebbet kell majd költenie.
A témában az elmúlt napokban többször is kerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, de egyelőre nem kaptunk választ. A legutóbb az alábbi kérdéseket tettük fel nekik:
Pontosan mely szakaszok válnak fizetőssé az M0-son?