Harcba megyünk az olasz bor ellen

Olcsó, olasz borok kiszorítják a magyarokat a piacról.

A magyar bor versenyképtelen az olcsó olasz importtal szemben, de a magyar virtus nem. Büntetővámmal felérő regisztrációs díjjal megyünk neki a taljánoknak, akik majd rohannak Brüsszelbe feljelenteni minket.

A nagyobb élelmiszerboltok kínálatának fontos szereplői azok a PET palackos, 1,5-2 literes kiszerelésű borok, amelyeknek literje 250-400 forintba kerül. Mivel ilyen borok Magyarországon nem készülnek, majdnem biztos, hogy importból kerülnek ide. A piacot ismerők szerint döntően Olaszországból származnak.

Az Origo által megkérdezett borászok szerint tízegynéhány cég foglalkozhat jelenleg azzal, hogy nagy tételben hoz be Magyarországra olcsó olasz bort, majd palackozás után teríti a hazai boltokban. Azonosításuk sokszor nehéz, és a vevő magyarnak is nézheti az olasz bort. A palackon ugyanis nem kell feltüntetni, hogy hol termett a szőlő, a címkén jellemzően csak a forgalmazó neve szerepel, az pedig általában egy magyar cég. Nem derül ki, hogy a forgalmazó honnan vette a terméket, és az sem, a palackozó honnan vette az alapanyagot. Előfordul, hogy a palackozó és az importőr nem ugyanaz a társaság.

Gyanús jelek

Csak két dolog keltheti fel a gyanút. Egyrészt az, hogy származási helynek az Európai Közösség van feltüntetve, másrészt a 9-10,5 százalékos alkoholtartalom. Ha a címkén ez a két árulkodó jel szerepel, akkor - a hozzáértők szerint - szinte biztos, hogy olasz importtal áll szemben a vevő, ezt azonban csak kevesen tudják.

Olcsó, kétliteres, PET-palackos, és valószínűleg olasz. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az importőrök jelenleg literenként nem sokkal 100 forint feletti áron veszik át a bort, és minél kevesebb szereplőt tartalmaz az ellátási lánc, annál inkább el tudják érni a nyomott bolti árat is (amely még erősen függ attól, a forgalmazó hogyan tud megalkudni az üzletláncokkal).

Az általunk megkérdezett borászok véleménye megoszlik abban, hogy a bejövő olasz bor pancsolt-e, vagy sem. „Ha nagyon alacsony árat szeretnék elérni, nyilvánvalóan pont addig hígítanám a bort, amíg az alkoholtartalomra vonatkozó alsó határt el nem érem. Érdekes, hogy a legtöbb tömegimport pont ehhez hasonló” – jegyezte meg egy borász.

Mások szerint egyáltalán nem kell hígítani az olasz bort. „Azért tudnak olyan olcsók lenni, mert sok helyen ráálltak az intenzív termelésre, vagyis az adott területről sokkal több szőlőt szednek le, mint a magyarok, ráadásul fejlett technológiával. Igaz, hogy a minőség így alacsonyabb, ám ez még tiszta bor” – mondta egy másik, szintén névtelenséget kérő magyar borász.

Kivéreztetés

Ez az alsó minőségi kategóriás olasz bor az utóbbi időben elkezdte kivéreztetni a közepes méretű magyar vállalkozásokat. Az általunk megkérdezett termelők ugyanis azt állítják, hogy a magyar földrajzi, technológiai és gépesítési körülmények között ők 180-200 forintos költség alatt jelenleg nem tudnak egy liter bort előállítani. Mivel ez jóval magasabb az olasz importnál, a magyar termelők egyre esélytelenebbek a boltokban.

A magyar vevő (különösen ennek az árkategóriának a vásárlója) azonban csak az árat nézi, és még ha támogatná is a magyar vállalkozásokat, nem mindegy neki, hogy 400 vagy 800 forintért vesz meg egy-egy palackot. Ezer forintnál van ma az a lélektani határ, amely alá már a nevesebb borászatoknak is le kell menniük, ha nagyobb tételben szeretnének eladni.

A magyar termelők nem tudnak ehhez hasonlót előállítani. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A 400 forintos palackár azonban számukra elérhetetlen, miközben egy közepes méretű magyar borászatnak ma már a legolcsóbb szegmensben is versenyeznie kellene. Mivel a vevő igényeiből kénytelen leadni, és ezért egyre jobban az olcsó termék felé húz, a jobb minőségű, de magasabb bor eladásából a borászatok jelentős része már nem tud megélni. Ha pedig az olasz import ellepi az országot, akkor sokan lehúzhatják a rolót.

Elvenni a nepperek profitját

Ettől fél a Vidékfejlesztési Minisztérium is: a tárca regisztrációs díjat tervez bevezetni az import borokra. Az Országgyűlés mezőgazdasági szakbizottsága pénteken konzultál az ügyben, a szaktárca pedig erre való hivatkozással addig nem kívánt részleteket elárulni a tervekről. Azonban Kiss Eliza, a borágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a napokban azt mondta, a regisztrációs díj bevezetése adminisztratív úton nehezítené az importot, egyben elvenné a nepperek profitját is, írta az MTI. Jelezte, hogy a hagyományos borhamisítást - amikor vegyszerek segítségével állítanak elő bornak nevezett szeszes italt - többféle új módszer is felváltotta, például az olasz borokkal való ügyeskedés.

„Ha már úgynevezett védővámokkal nem védhető a magyar piac - hiszen az áru az EU-ban szabadon áramlik -, fontos lenne, hogy legalább azok a vállalkozók kiszűrhetők legyenek, akik hamisításra használják az olasz bort” - mondta Kiss Eliza. A miniszteri biztos szerint egyébként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatai egyelőre nem igazolták a borpancsolást. A kommunikáció szintjén tehát egyelőre keveredik a hamisítók és az import elleni küzdelem.

„Ha lesz regisztrációs díj, az olaszok biztosan rohannak Brüsszelbe, mert nekik piacot kell találniuk a borra, és az unióban szabad a kereskedelem” – mondta egy borász. A piaci szereplők azonban úgy tudják, a minisztérium jogilag alaposan körülbástyázta a tervezetet, hogy azon az unió ne tudjon fogást találni. Egyikük úgy tudja, a regisztrációs díjból befolyó összeget éppen a Nébih kapná meg, hogy a pénzből jóval több ellenőrzést tudjon végrehajtani. Így két legyet ütnének egy csapásra: nagyobb eséllyel találnák meg (importtól függetlenül) a hamisítókat, de egyben az olasz behozatalt is megnehezítenék.

Az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési sajtóirodája későbbre ígért választ az ügyben.

Ha nem jön a bor, nem megy a tej

Az Origo találomra felkeresett három élelmiszerüzletet, és a kínálat alapján megpróbált kapcsolatba lépni az importőrökkel. Négy palackozóból csak egy vállalta, hogy név nélkül elmondja a véleményét az ügyben. A cég vezetője szerint a díjat át fogják hárítani a vevőkre, és ha emelkedik a bor ára, akkor a vásárlók az olcsó sör felé fognak fordulni.

A társaságnak bort szállító kamionok visszafelé nagy mennyiségű magyar tejet exportálnak, ha ellehetetlenül a kereskedelem, akkor ez az export is bedől. A cégvezető természetesen ellenzi a díj bevezetését, és azt kifogásolja, hogy az érintett pár társasággal a minisztérium nem egyeztetett. Szerinte is várható, hogy az olaszok megtámadják az ügyet Brüsszelben.

Mindenesetre a kódolt brüsszeli konfliktus mellett a lépés eredményessége eleve megkérdőjelezhető. Az olasz és a magyar önköltségi ár között ugyanis akkora a szakadék, hogy csak óriási regisztrációs díjjal lehetne kihúzni az olaszok lába alól a talajt. Még literenként 50 forintos pluszterheléssel is az import lenne a nyerő, különösen akkor, ha az ellátási lánc szereplői a terhet egymás között megosztanák.

„Ez a lépés óriási segítség lehet a magyaroknak, de önmagában nem oldja meg azt a problémát, hogy a szektor hazai szereplői nem elég versenyképesek nemzetközi szinten” – véli egy borász.