Olcsóbb kenyér miatt hívta egyeztetésre a pékeket a parlament gazdasági bizottságának elnöke, Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője szerint 2006 és 2013 között a fehér kenyér ára 58 százalékkal emelkedett, ugyanebben az időszakban a gázolaj ára is 58 százalékkal nőtt.
A képviselő azt mondta, bizottsági elnökként nyomást fog gyakorolni a pékekre, hogy a szeptember óta tartó benzinárcsökkenés miatt a fehér kenyér ára is csökkenjen. Rogán 11 százalékos árcsökkentéssel lenne elégedett. Tavaly szeptember óta 5 százalékkal lett olcsóbb a kenyér, a gázolaj viszont már 11 százalékkal kerül kevesebbe – mondta Rogán Antal.
Bajban vagyunk, vágtak vissza a pékek Rogán Antal ötletére. Szerintük az albán pékségek gombamód szaporodnak Magyarországon, ezek pedig, a Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József szerint olyan kihívást jelentenek a magyar sütőiparnak, mint korábban a multinacionális élelmiszerláncok pékségei.
Magyarországon 23-24 ezer ember dolgozik a sütőiparban. Körülbelül 1100 pékség működik az országban, ebből 300-400 albán pékség. Septe József a legnagyobb problémaként azt említette, hogy az alkalmazottakat az albán pékségek többsége sokszor feketén foglalkoztatja.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal januári tájékoztatója szerint 2014-ben 21 453 koszóvói kért Magyarországon menedékjogot. 2013-ban még csak 6212 koszóvói fordult a bevándorlási hivatalhoz.
Az albán pékségek többsége Koszovóban van bejelentve. Rogán Antal szerint mindenképpen megér egy alapos vizsgálatot, hogy a koszovóiak a menekültstátusszal visszaélnek-e azért, hogy elkerüljék a közterhek fizetését. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, az adóhivatalt, a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt is be fogják vonni a vizsgálatba. Arra kíváncsiak, hogy a magyarországi albán pékségek elterjedése és a sok koszóvói menekült között van-e bármilyen összefüggés.
A Magyar Pékszövetség elnöke azt mondta, a pékek nem tudják csökkenteni a kenyér árát. Septe József szerint 2010 óta nem is emeltek árat a pékek. A KSH adatai szerint azonban 2010 és 2014 között 20-30 forinttal drágult a fehér kenyér. A fehér kenyér ára akkor csökkenhetne, ha a kormány a jelenlegi 18 százalékról 5 százalékra csökkentené a kenyér, a kifli és a zsemle áfáját.
A kenyér átlagára 2010-2014 között
- 2010-ben 244 forint
- 2011-ben 281 forint
- 2012-ben 286 forint
- 2013-ban 282 forint
- 2014-ben 269 forint
A pékek szerint a kereskedelmi üzletláncoknak is nagy szerepük van a fehér kenyér árának kialakításában. Rogán Antal azt mondta, mindenképpen egyeztetést kezdeményeznek a kenyér áráról az üzletláncokkal is.
A fogyasztói árak nem minden esetben mozognak együtt az üzemanyagok árával. Az olcsó gázolajtól még nem lesz olcsóbb sem a taxizás, sem a tömegközlekedés, sem a búza.
A SPAR szívesen egyeztet a kenyér áráról Rogán Antallal. Megfontolnak minden olyan tanácsot, ami a vásárlók érdekeit szolgálja. Az írták, a SPAR a fehér kenyér tekintetében próbálja mindig a piacon elérhető legkisebb fogyasztói árat meghatározni. Ha tovább csökkenne a fehér kenyér ára, a terméken olyan alacsony lesz az árrés, amely az azzal kapcsolatosan felmerülő költségeket alig, vagy egyáltalán nem fedezi – tette hozzá a SPAR.
A CBA azt közölte az Origóval, mivel a pékek nem csökkentik a fehér kenyér árát, ezért a kereskedelmi szereplők sem tudják mérsékelni a fogyasztói árakat.
Az azonban szinte biztos, hogy a Nébih-adó kivetése után az élelmiszerláncoknak sokat kell majd gondolkodniuk a fehér kenyér árának csökkentésén. Az Országos Kereskedelmi Szövetség adatai szerint 20 milliárdos többletterhet jelent az üzletláncoknak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, amit 2015-től kell fizetniük.
Az élelmiszer-feldolgozók szerint sem indokolt a kenyér árának csökkentése. Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója azt mondta, az élelmiszeripar sok problémával küzd, alacsony, 1-2 százalékos a jövedelmezősége. Az üzemanyagár "nem feltétlenül tud megjelenni a fogyasztói árakban" – mondta.
Az útdíjrendszer is jelentős terhet jelent az élelmiszeriparban dolgozóknak, csakúgy, mint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése vagy az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetése is, ami adminisztrációs terheket rótt a vállalkozókra. Dolgozókat kellett felvenniük – tette hozzá Szöllősi Réka. Példaként említette, hogy az élelmiszeriparban sok a minimálbéren foglalkoztatott alkalmazott, a januári minimálbér-emelést is megérzik a munkáltatók.
Tavalyelőtt december és 2014 decembere között az élelmiszerárak egy százalékkal csökkentek, de a zsemle például öt százalékkal lett olcsóbb, mondta Szöllősi Réka.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly öt régióban 170 albán pékséget ellenőrzött. Az adóhatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal és a megyei kormányhivatalokkal együtt vizsgálta a külföldi pékségeket. A sütödék negyedében volt valamilyen szabálytalanság. A szegedi albán pékségekben sok esetben lejárt szavatosságú alapanyagból sütötték a kifliket és a kalácsokat. Az alkalmazottak nem voltak bejelentve, és a pékségeknek adótartozásuk is volt.
A bevándorlási hivatal munkatársai két embert kiutasítottak az országból, mert a papírjaik nem voltak rendben. Az Opten adatai szerint 20 szegedi pékségből 11-et az elmúlt két évben alapítottak. Ezek közül hétnek külföldi a tulajdonosa – írta akkor a Délmagyar.hu.