A bankoknak érdeke, hogy megegyezzenek a svájci frankos autóhitelesekkel, mert ezeknél a fedezetek minősége sokkal alacsonyabb, mint a jelzáloghiteleknél, így a bankok nagyot bukhatnak, ha az ügyfél nem képes törleszteni, mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. A nem teljesítő jelzáloghitelek esetén a hitelösszeg 60-70 százaléka megtérül, azaz a bank átlagosan egy ilyen hitel maximum 30-40 százalékát nem kapja vissza, míg a nem teljesítő járműhiteleknél a hitelezési veszteségek elérhetik a kölcsönösszeg 70-80 százalékát is. Nem is beszélve a személyi hitelekről, ahol ez az arány 90 százalék feletti.
Az átlag autóhitelesek törlesztőrészlete az elszámolás miatt 20-25 százalékkal csökken, a svájci jegybanki alapkamat csökkentése miatt is 3-5 százalékot nyernek, a svájci frank árfolyam emelkedése viszont átlagosan 25 százalékkal növelheti a törlesztő részletüket. Ezt összevetve egy átlagos adós törlesztőrészlete közel változatlan maradhat, mondta Nagy Márton. De a hitelfelvevők veszteségei-nyereségei között jelentős szóródás lehet, lehetnek olyanok is, akiknek 25-30 százalékkal emelkedik majd a törlesztő részlete, tette hozzá.
Azok az autóhitelesek járnak a legrosszabbul, akik 2007-2008-ban, vagyis a válság kitörése előtt vették fel az autóvásárláshoz a hitelüket, véli az MNB ügyvezetője. 370 ezer deviza fogyasztói hitelszerződés áll fenn (euró, dollár és svájci frank), ebből 250 ezer a svájci frank hitelszerződés. Ezek közül 88 ezer a személyi kölcsön, 162 ezer pedig deviza gépjármű hitel. A devizahitelekből 2014 végén még mintegy 400 milliárd forint volt a svájci frank hitel, ebből a személyi kölcsönök értéke 80 milliárd forint volt, a gépjárműhiteleké pedig 320 milliárd, mondta el Nagy Márton.