A nemzetgazdasági miniszter úgy vélte, bizakodásra ad okot, hogy a bázisév növekedési és államháztartási folyamatai a terveknek megfelelően alakultak. Megerősítette, hogy az idei költségvetés konzervatív szemléletet tükröz, és tervezésekor a növekedési előrejelzésbe már beépítették az orosz embargó negatív hatásait, és külön fejezetet szenteltek az alternatív forgatókönyvek bemutatására.
A válság elmélyülésének szakaszai azonban a magyar gazdaságot eltérően érintik, így nehéz a hatásokat precízen számba venni – jegyezte meg. „Mindenesetre remélem, hogy a konfliktus mielőbb rendeződik” – tette hozzá.
Varga Mihály felidézte, hogy – bár a végleges számok csak később jelennek meg – a folyamatok alapján a korábban várt 2,9 százalékkal szemben 2,7 százalék körül lesz a tavalyi államháztartási hiány. Az eredményt annak tükrében különösen értékesnek nevezte, hogy a tavalyi választási év volt, amelyre eddig gyakran jellemző volt a fiskális túlköltekezés.
Hozzátette, hogy az infláció mértéke a hatvanas éveket idézi, 1963-ban volt utoljára 0,7 százalékos pénzromlás. Varga Mihály arra számít, hogy a GDP-arányos államadósságot is sikerül csökkenő pályán tartani.
A tárca modellszimulációi alapján az olajár tartósan 60 dollár/hordó körüli szintje fél százalékponttal emelheti a növekedés mértékét. Az alacsonyabb üzemanyagárak révén a családoknak több pénzük maradhat más fogyasztási cikkek vásárlására, a vállalatok költségeinek csökkenése pedig kedvezően hat a nyereségességre.
A kedvező hatást ugyanakkor némileg tompíthatja az orosz gazdaság gyengélkedése miatti exportkiesés, de az ország külső finanszírozási képessége továbbra is erősen pozitív tartományban marad – hangsúlyozta a miniszter.
Felidézte, hogy az elmúlt negyedéveket tekintve uniós összevetésben dobogós helyen áll az ország, és a következő időszak kulcskérdésének nevezte a tartós növekedés biztosítását. Ezt tekintve feltétlenül pozitív fejlemény, hogy 2010–2014 között jelentős kapacitásbővítést hajtott végre a magyarországi autógyártók közül a Mercedes és az Audi, s ez a tendencia 2015-ben is folytatódni fog – hangsúlyozta.
Ezek a nagyvállalkozások sok ezer magyar embernek adnak munkát, a potenciális növekedési ütemet is feljebb tolják. Az ország gyors ütemű felzárkózásához azonban további erőfeszítések, növekedést ösztönző lépések szükségesek – mutatott rá.
Varga Mihály felidézte: az elmúlt években a magyar gazdaság növekedése erőteljesebb volt, mint amire bárki számított, köszönhetően annak is, hogy a tradíciókra alapozva saját gazdasági programot alakított ki a kormány. Három százalék fölötti gazdasági növekedés utoljára a kétezres évek közepén volt, jelentős különbség azonban, hogy annak a forrása hitelfelvétel volt.
„A magyar GDP-növekedés európai viszonylatban is kiemelkedő, amire azért is büszkék lehetünk, mert a 2010-es mélypont után tudtuk a gazdaságot ilyen helyzetbe hozni” – mondta a miniszter. Megjegyezte azt is, hogy harmadik hónapja többlettel zárt a költségvetés.
A mai becslések szerint 3,1-3,2 százalék körül lesz a 2014-es GDP-növekedés. Ez abból is adódik, hogy az uniós forrásokat is gazdaságfejlesztési célokra használják fel, ugyanakkor az export és az ipar jó teljesítménye mellett a belföldi fogyasztás is egyre inkább húzza a gazdaságot.
A munkahelyteremtés, a reálbérek növekedése, az alacsony infláció együttesen nagyon komoly növekedési hatást gyakorolt a magyar gazdaságra, ez pedig kedvezően hatott a költségvetésre is – hangsúlyozta.
Varga Mihály azt is kedvezőnek nevezte, hogy ma már ismét irányadóak a Nemzetgazdasági Minisztérium – a korábbi pénzügyminisztérium – prognózisai az uniós hatóságok és a piaci szereplők szemében. „A továbbiakban is igyekszünk rászolgálni erre a bizalomra” – jegyezte meg.
2015 legfontosabb gazdaságpolitikai eredménye lesz, hogy a bankoknak vissza kell fizetniük a tisztességtelenül elvett összegeket ügyfeleiknek, akiknek így 25-30 százalékkal is csökkenhet a törlesztőrészletük – mondta. A devizahitelek kivezetésével mindenki jól járhat, a hitelesek, a bankok, az ország is. „Évtizedes problémát zárunk le ezzel” – húzta alá Varga Mihály.
A feketegazdaság elleni küzdelemben nagy reményeket fűzünk a január elsején induló online árukövetési rendszerhez – jegyezte meg. Az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer) célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és nem utolsósorban az adóelkerülők kiszűrése.