Csaknem másfél millió emberért érkezik késve a mentő Magyarországon az Esri Magyarország térképes alkalmazásából. Riasztó adat az is, hogy 898 olyan település van, ahol egyetlen lakó sem számíthat 15 percen belül segítségre.
A dinamo.blog.hu írta januárban, hogy Budapesten egy földön fekvő férfihoz a segélyhívás után 30 perccel érzett a mentő. Az életét nem tudták megmenti, a mentők csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Tévedés volt az angolszász sürgősségi ellátás másolása úgy, hogy közben jelentős szakemberhiány van. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta, ő is ijesztő adatokkal találkozik. A kamara elnöke szerint hiba volt a betegszállítás kiszervezése az Országos Mentőszolgálattól, mert ez kapacitásokat vont el a mentőktől, és így lehetetlen fenntartani az alapellátási ügyeleteket. Ezért fordulhat elő, hogy szinte mindennapos dolog, hogy a mentő nem ér oda időben a betegekhez.
A 2011-es szinten befagyasztott túlmunka, ügyeleti díjakat és mozgó béreket feloldását is sürgeti Éger István. A MOK elnöke szerint 10 milliárd forintból az egészségügyben dolgozók anyagi problémáit rendezni lehetne. Éger István szerint a helyzet diszkriminatív: egyetlen más ágazatban sem képzelhető el, hogy valaki a túlmunkájáért ne az alapbéréből számított órabér szerint kapja meg a javadalmazását.
Az elviselhetőség határát súrolja az egészségügyben dolgozók alacsony bére, mondta Éger István az Origónak. Tendencia, hogy ápolónők három műszak mellett túlmunkát vállalnak, mert nem kapják meg a túlóráikért járó pénzt és az alacsony fizetésből képtelenek megélni.
Az egészségügyben dolgozók kiégtek és belefáradtak a helyzetükbe és az önmentésen jár az eszük. A MOK elnöke ijesztőnek nevezte az orvosok és ápolók elvándorlását. Példaként említette, ha ma kimegy 5-10 ezer egészségügyis az utcára sztrájkolni az a demonstráció után visszamegy gyógyítani, ők még itthon vannak. De ha további 5-10 ezer ember lelép a süllyedő hajóról és azt mondja, nincs más út, mint más munkakörben elhelyezkedni vagy más országban dolgozni, ez pótolhatatlan veszteség Magyarország számára. Magyarországot évente 1200 orvos hagyja el, és külföldön gyógyítja a betegeket – tette hozzá.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár októberben egy egészségügyi konferencián azt hangsúlyozta,"egy igen komoly finanszírozási és strukturális megújítás várható a rendszerben, amely nem jár kórházbezárásokkal és az ellátások szűkítésével.” Megfelelő szervezéssel és betegirányítással a meglévő állami kézben lévő egészségügy stabilan működtethető és 2015. második felétől elindulhat az egészségügyi életpályamodell - tette hozzá.
A MOK elnöke szerint szó sincs arról, hogy áprilistól bármi érdemben megváltozna a magyarországi kórházi struktúrában. Az átalakítás mikéntjéről tartott egyeztetéseket tavaszig kell lezárni, és az összegyűjtött adatok feldolgozásával legkorábban novemberre lehet valamilyen változás - tette hozzá Éger István.