Az MNB reagált az ingatlanvásárlásait ért vádakra

Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásai a nemzeti tulajdont gyarapítják, közpénzből teremtenek közvagyont, ezért a jegybank visszautasítja az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban megfogalmazott, „alaptalan, politikai célzatú vádakat”, közölte az MNB.

A jegybank felidézi, hogy az elmúlt hetekben több hazai médiumban is több alkalommal bírálta az MNB ingatlanvásárlásait a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló Bodnár Zoltán, aki korábban a jegybank alelnökeként is tevékenykedett. Bodnár Zoltán jegybanki alelnöki működésének időszakában az MNB lényegesen több saját tulajdonú ingatlannal rendelkezett, mint most: 1995 és 1998 között a jegybank 18, a dolgozók rekreációját szolgáló üdülőtulajdonnal rendelkezett, amelyek között két horvátországi ingatlan is volt. Ehhez képest az MNB most 4 saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik, két ingatlan esetében pedig már aláírták az adásvételi szerződést, de a birtokbavétel még nem történt meg.

Az MNB szerint alaptalanak a vádak Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

„Miközben Bodnár Zoltán felelőtlen költekezést vizionál a közvagyon gyarapítása kapcsán, az általa vezetett, állami tulajdonú Eximbank – az exporthitelezés történetében egyedülálló csalássorozat keretén belül – 2008-ban 124,2 millió euró hitelt adott egy offshore cégnek egy nem létező moszkvai pláza megépítésére” – közölte az MNB. Mint írják, a „moszkvai fantompláza” néven elhíresült ügy 27 milliárd forintnyi magyar adófizetői pénzt emésztett fel, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése alapján nyomozás folyik az ügyben hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás alapos gyanúja miatt.

Az ellenzéktől is függetlenek

Az MNB hangsúlyozza, hogy a jegybanktörvény értelmében az MNB a törvényben foglalt feladatai végrehajtása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, így ingatlanvásárlásra vonatkozó, illetve más döntéseit a kormánytól, „az ellenzéki pártoktól és a pénzpiaci lobbiktól függetlenül” hozza meg. A jegybank minden, a függetlenségét sértő, vagy korlátozni próbáló pártpolitikai nyomásgyakorlást visszautasít, olvasható a közleményben.

Így értelmezik a jegybank nyereségét

Az MNB vezetése a jegybanktörvénnyel összhangban megfogalmazott alapokmányában foglaltak szerint arra törekszik, hogy a monetáris politika felelős irányításával hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez, és a társadalmi jólét növeléséhez. Az MNB – fenntartható pozitív eredmény esetén, annak mértékéig – a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat betartva szabadon dönt arról, hogy ezt a stratégiáját miként valósítja meg. A jegybank nyeresége a közösség pénze, amelyet az MNB közösségi célokra fordít, ezzel közösségi, nemzeti vagyont teremtve, közölte a jegybank.

Angliától Lengyelországig

Az MNB kitér arra is, hogy ingatlanvásárlási gyakorlatuk megegyezik a központi bankok nemzetközi gyakorlatával. A német jegybank több üdülőt, Berlinben vendégházat és két képző- és tréningközpontot üzemeltet, emellett művészeti gyűjteménnyel, valamint érem- és bankjegygyűjteményt tartalmazó pénztörténeti központtal rendelkezik. Az osztrák jegybank sport- és tréningközpontot, illetve banktörténeti múzeumot működtet Bécsben, míg a lengyel központi bank három üdülő- és szabadidő központot tart fent. A Bank of England művészeti gyűjteménye mellett nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, és a központi banki tanulmányok központjának üzemeltetésével támogatja a brit pénzügyi képzést. Ugyancsak képzési céllal hozta létre oktatási intézetét a francia központi bank is, közölte az MNB.