Nem tudnak megegyezni a görög adósság kezeléséről

Alekszisz Ciprasz szerint a görög nép történelmet írt

Hétfőn sem sikerült megállapodásra jutniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek a görög adósság kérdéséről. Az eurócsoport tanácskozását vezető holland pénzügyminiszter szerint a legjobb az volna, ha Athén a jelenlegi mentőprogram meghosszabbítását kérné. Ám ezt a megoldást azonban Görögország továbbra is "ésszerűtlennek" tartja.

Nem sikerült hétfőn egyetértésre jutni arról, hogyan változtassanak a Görögország megmentése érdekében kidolgozott reformprogramon - mondta Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport ülésein elnöklő holland pénzügyminiszter. Athén továbbra is úgy tartja: "ésszerűtlenség" lenne a jelenlegi mentőcsomag folytatása.

Nem találták a közös nevezőt

A holland pénzügyminiszter elmondta, hogy a tervezett intézkedések 70 százaléka állítólag elfogadható Athén számára, ezért arra fókuszáltak, hogy a maradék 30 százalékot hogyan lehet más intézkedésekkel kiváltani. Ám - mint az MTI tudósítása szerint megállapította - nem sikerült megtalálni a közös nevezőt, hogy hogyan módosítsanak a programon.

Nem csak a görög euró, de az ország EU-tagsága is veszélybe kerülhet Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jens Buttner

"Az eurócsoportban az az erőteljes vélemény alakult ki, hogy következő lépést Görögországnak kell megtennie" - magyarázta Dijsselbloem, hozzátéve, hogy erre ez a hét áll rendelkezésre, "és aztán annyi". Arra a kérdésre, hogy mi történik március 1-jén, miután a mentőprogram lejár, azt válaszolta, hogy minden tagállam kérhet segítséget, de az mindig pénz és feltételek párosításával érkezik.

Kétségbeesett tárgyalások

Utolsó, kétségbeesett tárgyalásnak nevezte a hétfői egyeztetést a The Guradian, elismerve, hogy azon eredmény nem született. A beszámoló szerint ugyanis Athén ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi program folytatása "ésszerűtlen". Idézték Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert, aki azt mondta, szkeptikus, mert "a görög kormány láthatólag nem mozdult."

Az utolsó utáni lehetőség

A megegyezés elmaradása még nem jelenti feltétlenül a görög euró végét, bár sokan ezt tartották a legvégső lehetőségnek. Görögország jelenlegi mentőcsomagja február végén jár le, addig a felek elvileg még megállapodhatnak. Több elemző arra számított, a felek ideiglenes megállapodásra jutnak, vagyis elhárítják az azonnali veszélyt és elodázzák a probléma megoldását.

A görög jegybank mozgástere

A hétfői tárgyalás az Európai Központi Bank (EKB) szerdai ülése miatt volt különösen fontos. Az EKB szabályozza, hogy a görög jegybank mekkora mértékben támogathatja a görög bankrendszert. Abban az esetben, ha a pénzügyminiszterek semmiféle előrelépésre nem jutnak, akkor az EKB korlátozhatja vagy akár teljesen felszámolhatja a görög jegybank mozgásterét. Ezzel a görög kilépés szinte biztossá válna.

A jelenlegi mentőcsomag február végén fut ki Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Optimisták voltak

A találkozó előtt a görögökön kívül szinte senki sem volt optimista, ők viszont nagyon. Az új miniszterelnök, Alexisz Ciprasz „bizalommal telve” várta a tárgyalást, pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz pedig már az előzetes egyeztetésekkel sem volt elégedetlen, ahogy Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke sem.

A tagság visszavonhatatlan

A görögökön kívül az optimizmushoz még Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke állt legközelebb: ő szót ejteni sem akart arról, hogy fennállna Görögország eurózónából való kilépésének lehetősége. Egyszerűen megismételte az eurózóna egyik alapelvét, miszerint a tagság „visszavonhatatlan”.

Nem voltak optimisták

A tárgyalástól a legtöbb elemző nem várt eredményt, Vaszilejosz Kionakisz, az UniCredit bank vezető stratégája például arra számított, a találkozó olyan lesz, mint amikor egy megállíthatatlan erő egy leküzdhetetlen akadállyal ütközik. Az előzetes megbeszélések eredményei alapján a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schauble sem várt sokat.

Az eurózóna-tagság visszavonhatatlan Forrás: AFP

Már az újabb körre készültek

Az eurózóna legtöbb pénzügyminisztere mondott pár szót, mikor a helyszínre érkezett. Az osztrák és francia tárcavezetők azt nyilatkozták, a mostani hitelcsomag kiterjesztése az egyetlen opció, legalábbis egyelőre. Az ír pénzügyminiszter megemlítette, hogy pénteken lehet újabb találkozó, ha a hétfői tárgyalások kudarcba fulladnak, erre szlovák kollégája is utalt.

Pengeváltás a médiában

A görög kormány és a német pénzügyminiszter már hétfő reggel a médiában lefolytatott egy kisebb csörtét. Először Wolfgang Schauble nevezte Athén viselkedését felelőtlennek, erre a görög kormány azzal vágott vissza, hogy a kialakult patthelyzetért Berlin éppen annyira felelős, mint ők. Schauble azzal is vádolta a görögöket, hogy pókerjátszmának tekintik a tárgyalásokat. Athén erre azt reagálta, ők nem blöffölnek, valóban megegyezésre akarnak jutni.

A görögök nem blöffölnek, semmiképpen nem folytatják a megszorításokat egy újabb hitelért, írta Janisz Varufakisz a tárgyalások előtt a Nem York Timesban.

Patthelyzet

A patthelyzet azért alakult ki, mert Görögország jelenleg futó mentőcsomagja február végén lejár. A görög államnak pedig nincsenek tartalékai, újabb hitel nélkül a csőd elkerülhetetlen. Az eurózóna tagjai (főleg Németország) csak akkor hajlandóak pénzt adni Görögországnak, ha Athén folytatja a megszorításokat, ezt a görög kormány viszont elutasítja.

A németek megszorításokat akarnak Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Wolfgang Kumm

A Sziriza nem hátrálhat

Alexisz Cipraszt és a Szirizát éppen azért választották meg a görögök, mert azt ígérte, véget vet a megszorításoknak. Ciprasz nem hátrálhat meg, mert akkor a választói ellene fordulnak, nem beszélve saját pártjáról, aminek balszéle már a kompromisszum puszta felvetésére elégedetlenségét fejezte ki. A Sziriza szélsőséges része egy jottányit sem hajlandó engedni a választási programjukból, mindenféle megszorítást élesen elutasítanak.

Az eurócsoport nem hátrálhat

Az eurózóna kormányai pedig a saját választóik torkán tudnák nehezen lenyomni, hogy feltételek nélkül adnak újabb eurómilliárdokat a görögöknek. Ráadásul a jelenlegi (megszorításokhoz kötött) mentőcsomag kiterjesztéséről a kormányok saját hatáskörükben dönthetnek, de egy újabb, feltételek nélküli csomagot a parlamentjeikkel is meg kellene szavaztatniuk. Ez egyrészt hetekbe telne, másrészt koránt sem biztos, hogy egy ilyen javaslatot minden tagállam törvényhozása elfogadna.

A Sziriza fél évet akar

Fél évet és erre az időszakra egy feltételek nélküli áthidaló hitelt kért Alexisz Ciprasz az eurócsoporttól. A görög miniszterelnök szerint ennyi idő alatt újra tudnák tárgyalni a meglévő adósságukat, és a Sziriza programjával be tudnák indítani a gazdaságot annyira, hogy az adósság kezelhető legyen.

Úsznak az adósságban

Görögország államadóssága több mint 320 milliárd euró, ez a GDP-jük bő 170 százaléka. Legnagyobb hitelezőjük az eurózóna (az adósság 60 százaléka), az IMF és az Európai Központi Bank. 2010 óta Görögország már több hitelcsomagot kapott, eddig összesen 240 milliárd euró értékben.