Már nem függünk Putyin olajától

A közép-európai országok nem függnek többé az orosz kőolajtól, de a gáz- és a villanyáram esetében még bőven vannak megoldandó dolgok.

Nagyjából a 2006-os első orosz–ukrán gázválság óta egyre többen foglalkoznak a közép-európai térség energiafüggetlenségének megteremtésével. Magyarországon a szándékokat egyre több konkrétum is követte 2006 után, így például a korábbinál lényegesen nagyobb gáztározó-kapacitás épült, és egyre több gázvezeték létesült a szomszédos országokba. Most újabb lépést tett a térség a függetlenség felé.

Függetlenség

Az utolsó láncszem is a helyére került a közép-európai olajellátás akadálymentes biztosításában a magyarország és szlovákia közötti Barátság I. vezeték felújításával – mondta az Origónak Fasimon Sándor. A Mol magyarországi ügyvezető igazgatója szerint innentől kezdve északról és délről egyaránt ellátható a százhalombattai és a pozsonyi olajfinomító. Korábban is tudtunk az Adria felől kőolajat importálni, így az árakban különösebb változás nem várható.

A Barátság I. felújítása a magyar–szlovák kapcsolatoknak is jót tett Forrás: MTI/Komka Péter

Újabb beruházások

A kőolajnál az ellátásbiztonság megteremtődött, ráadásul stratégiai készletekkel is bír mind Szlovákia, mind Magyarország. Fasimon Sándor beszélt arról is, hogy a magyar–szlovák viszonyrendszerben jelenleg is folyik a butadién (főként műkaucsuk gyártására használják fel)-beruházás Tiszaújvárosban, illetve hamarosan megszületik a megállapodás egy japán céggel a műgumigyártás területén is. Az előbbi beruházás még az idén megvalósul.

Mind Oroszországban, mind Törökországban évtizedek óta jelen vagyunk, jól ismerjük ezeket az országokat, így a politikai együttműködés csak elősegítheti a kapcsolatok fejlődését – utalt a török miniszterelnök és az orosz elnök közelgő látogatásának várható hatásaira Fasimon Sándor.

A gázellátás területén még nehéz tárgyalások lesznek Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Előny is lehet

Közel van a valósághoz az az állítás, hogy a Barátság I. kőolajvezeték felújításával megvalósult a közép-európai olajellátás-biztonság – mondta portálunknak Kaderják Péter. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője szerint a vezeték felújítása során azt a szempontot vetették fel, hogy mi lenne akkor, ha az Oroszország felől jövő másik vezetéken (Barátság II.) nem érkezne kőolaj. A felújítással elhárult ez a veszélye, mivel az Adria felől így el lehet látni a pozsonyi és a százhalombattai finomítót.

A felújított vezetéknek az árakra gyakorolt hatásáról az energetikai szakember azt mondta, az oroszokkal való tárgyalásokon előny lehet, hogy nem függünk tőlük teljesen, és más partnerekkel is lehet tárgyalni a lehető legoptimálisabb ár érdekében. A mostani helyzet mind Szlovákia, mind Magyarország számára nagyon kedvező pozíciót teremt, ráadásul a tartalékok tekintetében is jól állunk.

Térségünk kőolajellátása egyelőre megoldódott Forrás: Origo

Gyorsulás

A Barátság I. kőolajvezeték felújítása Szlovákia számára kedvező helyzetet teremtett, mivel így függetleníteni tudták magukat az orosz kitettségtől – erről már Simon Tamás beszélt az Origónak. A Századvég munkatársa szerint az Adriai-tenger irányából érkező évi 10 millió tonna kőolajimportból már fenntartható a térség energiabiztonsága. Az orosz–ukrán konfliktus eszkalálódása óta egyértelműen van előrelépés a közép-európai térség energiabiztonságának megvalósulásában, a csúszó projektek egyértelműen felgyorsultak.

Nem kéne lekötni

A térség gázellátásának biztonságára kitérve Kaderják Péter úgy vélekedett, hogy 2009 óta drámai javulás történt ezen a téren is. Szerencsére elkészült a román–magyar és a horvát–magyar összeköttetés. Abban az esetben, ha felkerülne a pont az i-re azzal, hogy a szlovák–magyar csatornán is megindulna a rendszeres gázszállítás, akkor még kedvezőbb helyzetben lennénk. Egyelőre kérdéses, hogy mikor ér véget a tesztüzem ezen a szakaszon.

A magyar–szlovák gázvezetékről a szakember azt is elmondta, hogy annak kapacitásait nem szabadna az orosz irányba lekötni, mivel a létrehozása pont azt szolgálja, hogy függetlenítsük magunkat a keleti nagyhatalomtól. „Nem szabad hosszú távon lekötni a kapacitásokat, és új beszállítókat kéne szerezni, ezt nem kéne elszúrni.”

A magyar–szlovák gázvezeték még tesztüzemben van Forrás: MTI/EPA/Szergej Karpukin

Kiskapu

Simon Tamás szerint a magyar–szlovák gázvezeték üzembe állítása után Nyugat-Európa felől is nyersanyaghoz juthatunk, ráadásul egy észak–déli vezetékrendszer is megvalósulhat, ebben akár palagázt is szállíthatnak. Ehhez először is Horvátországban és Lengyelországban el kellene készülniük az LNG-termináloknak, amelyek révén szállíthatóvá válhat a palagáz. Természetesen abban az esetben, ha az oroszok továbbra is a jelenlegi áron adják a gázt, akkor nem éri meg a palagázt a térségbe hozni, azonban egy kedvezőtlen változás esetére nyitva kellene hagynunk ezt az alternatívát.

Így lenne vállalható

Az Oroszországgal kötendő hosszú távú gázszerződésről Kaderják Péter azt mondta, az iparági szereplők egy része azt támogatja, hogy érdemes kisebb mennyiségre, rövidebb hatályú szerződést kötni, mint az eddig megállapodás volt. Körülbelül hárommilliárd ködméternyi gázra van szükség, ezzel a háztartások igénye biztosítható lenne, míg az ipari szereplők inkább más források felé nyúlnának.

Kaderják Péter szerint nem kellene nagyon elköteleznünk magunkat Oroszország mellett a hosszú távú gázszerződésben Forrás: Origo

A kutatóintézet vezetője szerint a korábbi hosszú távú szerződésből körülbelül 18 milliárd köbméternyi maradt meg, így érdemes lenne az új szerződésben erre a mennyiségre is újabb megállapodást kötni, ami egy vállalható üzlet lenne az oroszokkal – zárta Kaderják Péter.

Van tartalék

Az utóbbi időszakban megnőtt a hazai árambehozatal, de ez rövid távon egyáltalán nem probléma. Abban az esetben, ha az import csökkenne, akkor sem lenne probléma, mivel a hazai erőműveink jelenleg nem teljes kapacitáson dolgoznak, így még bőven van tartalék a rendszerben.

Simon Tamás szerint hosszabb távon a beruházásokkal lehet probléma, mivel a jelenlegi villamosáram-árak mellett a piaci szereplők visszafogták a beruházásaikat. Azonban Magyarországon és az unió szintjén is előkészítés alatt állnak olyan intézkedések, amik várhatóan kezelni fogják a kockázatokat.