Matolcsy optimistább, mint az IMF

Budapest, 2014. március 11. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszél Wiedermann Helga Sakk és póker - krónika a magyar gazdasági szabadságharc győztes csatáiról című könyvének bemutatóján, amelyet a Kairosz Kiadó rendezésében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vörösmarty termében tartottak 2014. március 11-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Európának új narratívára van szüksége azután, hogy az Európai Központi Bank elindította monetáris politikai programjait - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy konferencia megnyitóján.

Matolcsy György kiemelte: a hétfői nemzetközi konferencia azért egyedülálló, mert ennyi jegybankelnök még soha nem tartózkodott egy időben Budapesten. Kifejtette: 2010 után a magyar példa is igazolta, hogy strukturális reformokra, valamint új munkahelyek létrehozására és megőrzésére van szükség, azonban politikai stabilitás nélkül nem lehet sikerre vinni a reformokat.

2010-ben az ortodox és a nem hagyományos módszer között kellett dönteni Forrás: MTI/Kovács Attila

2010-ben a kormánynak egy dilemmával kellett szembenéznie: hogyan kezelje a válságot, ortodox vagy nem hagyományos módon - mondta az elnök. Matolcsy György szerint kizárólag konvencionális intézkedésekkel bukásra lett volna ítélve Magyarország, a sikeres válságkezeléshez 3 összetevő kellett: strukturális reformok, új munkahelyek, és politikai stabilitás.

Az MNB optimistább, mint az IMF

Ewald Novotny osztrák jegybankelnök az orosz-ukrán konfliktusra utalva úgy fogalmazott: mély és veszélyes politikai megosztottság van Európában, és a háború nemcsak életeket követel, hanem a jólét lehetőségétől is megfosztja az embereket.

Az elnök úgy vélte, hogy Kelet-Közép-, és Dél-Európában megfelelő volt a dereguláció sebessége, fontos intézményi fejlődés ment végbe ezekben az országokban, a Nyugat-Európához való életszínvonalbeli felzárkózás azonban még tart.

Az osztrák jegybankelnök az IMF helyett Matolcsy ítéletében osztozik Forrás: MTI/Beliczay László

Ewald Novotny szerint a régió országaiban sikerült viszonylag jól kézben tartani a válságot. Magyarországgal kapcsolatban azt mondta: az MNB és a kormány optimistábban látja az ország helyzetét, mint a Nemzetközi Valutaalap, ő maga azonban az MNB ítéletében osztozik.

A régió országainak gyenge pontja a folyó fizetési mérleg hiánya volt ezekben az országokban; ez a mutató fontos indikátora egy gazdaság hosszú távú stabilitásának - emelte ki. Hozzátette: nagy eredmény, hogy Magyarországon sikerült csökkenteni a deficitet.

Hatalmas inflációt faragtak le

Erdem Basci, a Török Nemzeti Bank elnöke az árstabilitásról tartott előadásában kiemelte: a magas infláció és a defláció is károsan hat a gazdasági növekedésre. Egy központi bank az árstabilitás fenntartásával tud leginkább hozzájárulni a növekedéshez – vélekedett. Szólt arról, hogy Törökország az árstabilitás érdekében strukturális reformprogramot jelentett be, amelynek alapja a humán tőkébe való beruházás, a technológia és az innováció, valamint a fizikai infrastruktúrába való beruházás.

Reményeik szerint ezek a lépések Törökország növekedési potenciálját legalább egy százalékponttal tudják növelni. Az elnök kifejtette: Törökországban magas volt az infláció, 10 és 100 százalék között volt több mint 30 éven keresztül. Az infláció továbbra is 5 százalékos cél feletti, de alacsonyabb, mint korábban. Ha az utóbbi évtizedekben végig évente 5 százalék körül nőttek volna a fogyasztói árak, akkor az Egyesült Államok GDP-jének 30 százalékát tudták volna elérni.