Ők lettek a svájci döntés áldozatai

Megjelentek a hivatalos statisztikák, így pontos képet kaphatunk végre, mekkora veszteséget is okozott a svájci jegybank januári döntése a magyar befektetési alapoknak. A legnagyobb vesztesek kiléte talán nem okoz nagy meglepetést, de a kár mértéke még így is megdöbbentően nagy lett.

A napokban publikáltak az első hivatalos kimutatást a magyarországi befektetési alapok által kezelt vagyon nagyságáról a svájci jegybank január közepén hozott döntése óta. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatai alapján bebizonyosodott, amit már korábban sejteni lehetetett. Nevezetesen, hogy az abszolút hozamú alapok lettek a SNB példátlan döntésének egyik legnagyobb magyarországi vesztesei.

Ez annyira nem is meglepő annak tükrében, hogy az abszolút hozamú alapok azok az alap típusok közé tartozik, amelyek short pozíciókat is felvehetnek, vagyis valamilyen eszköz árfolyameséséből is nyereséget szerezhetnek. Aki pedig január közepén éppen a svájci frank gyengülésére játszó pozícióban volt benne, az pillanatok alatt hatalmas veszteségeket szenvedhetett el.

Az abszolút hozamú alapok között pedig több olyan is akadt, ahol ez a forgatókönyv játszódott le. A nagy veszteségek után pedig érthető módon némiképp a befektetők bizalma is megrendült ezek irányába. Ezt tükrözi, hogy az év első hónapjában közel 18 milliárd forintnyi tőke hagyta el az abszolút hozamú alapokat. Ez pedig abban a tekintetben még rendhagyóbb, hogy ezeknél az alapoknál 2012 januárja óta nem történt havi nettó kiáramlás. Főleg nem ilyen mértékben. Az események következtében ugyanis az abszolút hozamú alapok nettó eszközértékének közel 5 százaléka tűnt el egy hónap leforgása alatt.

Ne felejtsük viszont el, hogy ahogy arra korábbi elemzésünkben is rámutattunk, a svájci döntés történelmi jelentőségű black swan eseméy volt, nem kell tehát attól tartani, hogy hasonló horderejű dolgok túl gyakran rázzák meg a befektetési alapok világát. Ha pedig mégis bekövetkeznének, még a hasonló esetekre is megvannak a megfelelő módszerek, amelyekkel azok negatív hatásait csökkenteni lehet.

Az abszolút hozamú alapokon kívüli alap típusok eredményeiben pedig az elmúlt hónapok gyengélkedése után ismét fellendülést figyelhettünk meg. Januárban ugyanis a novemberi és decemberi tőkekivonás után újra nettó beáramlás volt a befektetési alapokba. Nem is kevés, hiszen ez több mint 42 milliárd forintot tett ki.

Bár az is igaz, hogy a pénzpiaci alapok továbbra is jelentős, 26 milliárdnál is nagyobb mértékű kiáramlást szenvedtek el. Ezért viszont továbbra is az alacsony hozamkörnyezet okolható, aminek következtében a befektetők már sokkal inkább fordulnak a nagyobb kockázattal járó, de nagyobb hozamokkal kecsegtető alapok felé.

Az elmúlt időszakhoz hasonlóan viszont januárban is a kötvény alapokat kedvelték a legjobban és ezekbe közel 40 milliárd forintos nettó beáramlást figyelhettünk meg. Ilyen mértékű teljesítményre pedig a tavaly szeptember óta nem volt példa.

De a vegyes alapokba is jelentősen megnőtt a beáramlás. A 22 milliárd forintnál is nagyobb nettó beáramlással a kötvény alapok után ezek vonzották a legnagyobb tőkét január folyamán. De jelentősen megnőtt a kereslet a részvény alapok iránt is, amelyek az elmúlt hónapok folyamatos kiáramlása után, 5 milliárd forintnál is nagyobb tőkebeáramlást mutattak.

A hónap nyertesei viszont minden bizonnyal a közel 21 százalékos nettó eszközérték növekedéssel büszkélkedő árupiaci alapok voltak. Bár azt is tartsuk szem előtt, hogy ezek nem számítanak a legnépszerűbb alap típusnak, hiszen a magyar befektetők mindössze 13 milliárd forintot tartanak árupiaci alapban, ennek következtében pedig egy hasonló ugrást a tőkebeáramlásban akár egyetlen intézmény vagy nagy befektető elő tud idézni.