A tájékoztatóban a Beva meghatározza a kártalanítási igények bejelentésének első napját, amely nem lehet később, mint 2015. április 4. A befektetőknek ezt követően egy, a Beva honlapján is elérhető formanyomtatványon kell majd kérelmezniük a kártalanítást. A kitöltött kérelmet a Bevához kell eljuttatni, erre az igényérvényesítés első napjától számított egy éven keresztül van lehetőségük a befektetőknek.
A Beva az elbírálás után haladéktalanul, de legkésőbb 90 napon belül fizeti ki a kártalanítást egy kijelölt bankon keresztül. A Beva befektetőnként maximum 20 ezer euróig nyújthat kártalanítást, a Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítási ügyében ez az összeghatár forintban 6 millió 105 ezer 400 forint. A törvény szerint a hiányzó befektetés első egymillió forintja után 100 százalékos összegű kártalanítás jár, azonban az egymilliót meghaladó rész után csak a követelés 90 százalékát fizetik ki.
A törvény szerint a Bevától nem kaphat kártalanítást költségvetési szerv, önkormányzat vagy állami tulajdonú társaság, továbbá intézményi befektetőket, befektetési szolgáltatókat sem kártalanít. Ki vannak zárva a kártalanításból a Buda-Cash tulajdonosai, vezetői és munkavállalói, valamint ezek közeli hozzátartozói is.
Értékpapírok esetén az aktuális piaci árat figyelembe véve fizet a Beva kártalanítást, ezt a Buda-Cash felszámolásának kezdő napját (2015. március 5.) megelőző 180 nap tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli átlagárfolyama alapján állapítják meg. A devizában fennálló követelések esetén a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik az átváltás.
A Beva szerint feltételezhető, hogy a befektetők vagyona nem tűnt el teljes egészében, így arra lehet számítani, hogy a kezelt értékpapír és pénz egy része a társaság számláin vagy külső alletétkezelőknél fellelhető. A meglévő vagyont a felszámoló a befektetők részére közvetlenül kiadja, az ezután még megmaradó hiány alapján fizet kártalanítást a Beva.