Egy 2008-ban meghirdetett ügyvezetői asszisztensi állásra átlagosan 321-en adták be pályázatukat, tavaly egy ugyanilyen pozícióra 32-en jelentkeztek. Egy Java-fejlesztői pozícióra 6 éve 39 jelentkezés futott be, tavaly pedig már csak 4. Az ügyfélszolgálatos területen 255-ről esett vissza 61-re a jelentkezők száma.
A diplomás végzettséget igénylő pozícióknál átlagosan ötödére esett vissza a jelentkezők száma 2009-hez képest, áll a JobGroup most kiadott elemzésében. A csökkenés nemcsak azért probléma, mert a cégek kisebb választékból kénytelenek megtalálni a megfelelő munkaerőt, hanem azért is, mert sok esetben betöltetlen pozíciókat eredményez, ami hosszú távon sérti a vállalatok produktivitását és versenyképességét.
A hazai fejlemények szembe mennek a nyugati trendekkel: egy a száz legnagyobb brit munkáltató körében végzett felmérés szerint ott egy állásra átlagosan negyvenen, az előző évihez képest 6 százalékkal többen jelentkeztek.
Az átlagosnál is jobban sújtja a mostani tendencia a sikerszakmákat, ahol évek óta egy-egy szakma "kiszáradása" figyelhető meg. Ez egyrészt azokon a területeken figyelhető meg, ahol a lehetséges jelölteket a cégek már az egyetemről igyekeznek "elhalászni", másrészt pedig azokban a szektorokban - például az informatika vagy a vendéglátás területén -, ahonnan nagy számban mennek az adott végzettséggel külföldre dolgozni.
"Nem egyszer az utánpótlás hiányosságai, vagy a megfogalmazott elvárások és a jelentkezők tudása közötti különbség miatt akadozik az állások betöltése. Sok helyen pedig az oktatás sem tud lépést tartani, sem minőségi, sem pedig mennyiségi oldalról a vállalatok elvárásaival” - mondja a lehangoló fejleményekkel kapcsolatban Dobár Attila a kutatást készítő Job Kft. ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint a cégek elsősorban saját vonzerejük növelésével érhetik el, hogy az álláshirdetéseikre megfelelő mennyiségű és minőségű jelentkezés fusson be. A munkáltatói márka építésén túl az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a lehetséges munkavállalókkal való korai kapcsolatépítésre.
Az angliai tapasztalatok szerint azoknak a cégeknek van kevesebb gondjuk az állások betöltésével, amelyek a hallgatókkal akár már a tanulmányok kezdetétől intenzív kapcsolatot létesítenek, szakmai programokat, gyakornoki lehetőséget, pályázati kapcsolódást biztosítanak számukra.
"Ma már arra is van példa, hogy a mérnöktoborzás előkészítése a gimnáziumok vagy szakközépiskolák végzőseivel kezdődik, az ott kialakított kapcsolatra építve válik a diák több évvel később mérnökként a cég munkatársává. Mindezzel itthon is szembe kell nézni és újra kell értékelni a munkaerő megtalálásával, megnyerésével és megtartásával kapcsolatos gyakorlatokat" - foglalja össze Dobár Attila.