Quaestor-ügy: lecsaptak Tarsoly Csabára

Három embert előállított a Nemzeti Nyomozó Iroda a Quaestor-üggyel összefüggésben csütörtökön késő délután. Egyikük Tarsoly Csaba, a Quaestor-cégbirodalom vezetője – erősítette meg ügyvédje az Origónak.

Három embert előállított a rendőrség a Quaestor-ügyben, és több helyszínen jelenleg is házkutatást tartanak a nyomozók – közölte a rendőrség. Az Origónak Papp Gábor ügyvéd megerősítette, hogy az egyik ember, akit elvittek, Tarsoly Csaba, a Quaestor vezére. A rendőrség azt is közölte: intézkedtek vagyonelemek zárolásáról is.

Tarsoly Csabát csütörtök este vitték el a nyomozók Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Tegnap még nem volt gyanúsított

Az ügyben nyomozó Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán még az Origóval azt közölte, hogy továbbra is ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a Quaestor-ügyben csalás gyanúja miatt. Akkor még kérdésünkre semmilyen további részletet nem árultak el a nyomozás érdekeire hivatkozva.

Az után fordultunk a rendőrséghez azt tudakolva, hogy van-e már gyanúsítottja a Quaestor-ügynek, hogy a hir24.hu kormányközeli forrásokra hivatkozva kedden arról írt: Tarsoly Csaba Quaestor-vezér 48 órán belül előzetes letartóztatásba kerülhet.

Lázár nemrég a bilincset hiányolta

A rendőrségi akció előtt mindössze néhány órával Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón azt hiányolta, hogy "még nem kattant a bilincs" a Quaestor-botrány felelőseinek csuklóján.

Lázár János csütörtök délután hiányolta a bilincsek kattanását Fotó: Bielik István - Origo

Orbán Viktor is csodálkozik, hogy még mindig nem csattant bilincs csaló brókerek csuklóján – legalábbis ezt mondta Lázár János, aki ugyanakkor teljesen megbízik a rendőrség és az ügyészség munkájában, hiszen lépéseik nagymértékben lehetővé tették a kárenyhítést.

Tarsoly levelet írt Orbán Viktornak

Lázár egy kérdésre válaszolva kitér arra is, hogy a Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba március elején levelet írt Orbán Viktornak – ugyanakkor, amikor bejelentette a jegybank felé is a brókercég működésképtelenségét.

A levelet – amelynek tartalma Lázár szerint ugyanaz volt, mint az MNB felé tett jelzés – a kormányfő az illetékes miniszternek, Varga Mihálynak továbbította.

Hetek teltek el

Tarsolyék előállítására két-három hetet kellett várni az események kibontakozásától. Egyébként is furcsa a Quaestor-ügy. Se öncsőd a kötvénykibocsátónál, se felszámolás a brókerháznál. A Quaestor-birodalom még működik, miközben a kötvénytulajdonosok hiába várnak a pénzükre. Az egész mögött pedig reorganizációs tanácsadók által megvezetett naiv üzletemberek állnak, akikhez semmi köze a kormányzatnak. A külügy is csak spórolásból tartotta a cégnél a pénzét, és csakis a szerencsének köszönhetik, hogy időben léptek, és egy nappal a bedőlés előtt sikerült visszaszerezni az állami pénzeket.

A múlt is változik

Már az sem volt igaz, amiről a legelső pillanattól azt hittük, hogy tudjuk. A Quaestor-csoport köténykibocsátó cége, a Quaestor Hrurira nem kért öncsődöt se március 9-én, se tíz nappal később. Gyakorlatilag ma csak egy fizetésképtelen cég, amely ellen bármikor megindulhatna a felszámolás, hiszen hiába állnak sorban a cég irodái előtt a kötvénytulajdonosok, pénzt nem kapnak. Hivatalos csődkérelem nélkül ilyen esetben jöhetne a felszámolás.

Kérdés, hogy mi lenne egy olyan cégben, ami a kötvénykibocsátásból kapott pénzt továbbadta a cégcsoport többi tagjának, hogy különböző kétes értékű és megtérülésű beruházásokra és ingatlanokra költsék. Nem is beszélve arról, hogy közel háromszor annyi kötvényt „adott el” az ügyfeleinek, vagyis szedte be utánuk a pénzt, mint amennyit valójában kibocsátott.

Egy későbbi nyilatkozat a cégtől, ami után szintén nem történt semmi Forrás: Origo

Az MNB közbelép, de semmi nem történik

Az MNB felügyelete csak a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-re terjed ki. A cég engedélyét fel is függesztették, de még nem vonták vissza. A vezetést lecserélték egy felügyeleti biztosra, aki most éppen azt számolgatja, hogy pontosan mennyi fiktív kötvényt bocsátott is ki a cégcsoport. Közben a felügyelet azon dolgozik, hogyan lehetne kifizettetni a kötvényesek kárát a szabályosan működő cégekkel, többek között bankokkal és más brókerházakkal.

Tarsoly Csaba (a kép bal szélén) jó kapcsolatot ápol a politikával Forrás: Origo

A reorganizálási tanácsadó

Mivel gyakorlatilag semmi nem történt a cégcsoporttal az első kamu csődbejelentés óta, sok mindenre jutott ideje a vezetésnek. A kötvénykibocsátó cég tulajdonosként jelent meg a brókercégben, ahonnan a kötvényeseknek járó vagyon jöhetne majd. Tarsoly Csaba helyett pedig találtak egy új cégvezetőt, egy börtönviselt közmunkást. Az erről szóló cikkek után ugyan vissza készült ülni a székébe a régi vezér, de nem tudni, hogy az előállításáig ez megtörtént-e. A tervek szerint pénteken kellene leadni a papírokat a cégbíróságra.

A Hrurira csődje továbbra sem található a cégközlönyben, és a cégcsoport átalakulása is véglegesnek tűnik.

Hol voltak az állami pénzek?

Tarsoly Csaba jó kapcsolatot ápolt a Fidesz vezetésével. A külügynek valamilyen értékpapírja volt is a cégnél. Bár ez csak véletlen, hiszen csak a olcsó számlavezetés miatt választotta a minisztérium épp a Quaestort. Amennyire össze tudjuk rakni a válaszokból, a külügy az Eximbank részvényeinek egy részét tarthatta itt. Ezeket a papírokat letétkezelésre adhatta át, ezek forgalomképtelen papírok, pénzzé nem tehetők.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek emellett még lehetett itt valamennyi vagyona. A külügy szerint csakis állampapírban tarthatta volna ezt a pénzt a Quaestor. Az értékpapírszámlákon tartott állampapírok azonban nem kerülnek be a cég mérlegébe, így csőd esetén sem úsznak el. Az eredeti tulajdonos megkaphatja az MNB vizsgálata után. A külügy is viszonylag nyugodt lehetett volna, ha biztos volt benne, hogy állampapírjai vannak a cégnél vezetett számláján.

A külügy a jó érzékének vagy Orbán Viktornak köszönheti, hogy a bedőlés napján ki tudta szedni a pénzét Forrás:Origo

Ennek ellenére kivonták a pénzüket. Információink szerint a csőd napján már nem állampapír, hanem pénz érkezett az ÁKK számlájára a Quaestortól, bár úgy tűnik, hogy a minisztérium sem érti, hogy miért. Az még inkább különös, hogy Orbán Viktor dominóhatástól tartott a Buda-Cash-ügy kapcsán, ezért utasított a pénzek kivonására. Amennyiben tudta, hogy csakis állampapírokat vagy forgalomképtelen részvényeket tarthatnak a minisztériumok a különböző brókercégeknél, akkor erre semmi szükség nem volt. A külügy eltérő magyarázata, miszerint a piaci folyamatok figyelésekor maguk döntöttek a pénzek kivonásáról, csak még zavarosabbá teszi az egész ügyet.

Fölösleges törvény

A kormány törvényt hoz ugyan, hogy a felelősök személyes vagyona is bevonható legyen a kárrendezésbe, de erre az eddigi jogszabályok is adnak lehetőséget. Egyébként is csak akkor kaphatnák meg ezeket a pénzeket a károsultak, ha a felelősséget megállapítaná a bíróság. A nyomozásnak azonban eddig még gyanúsítottja sincs. Időközben pedig a rendőrség a pesti nyomozókat is lecserélte vidéki kollégákra, akiknek három hónapjuk van felgöngyölítni az ügyet.