Tarsoly visszavette a bűnözőtől a Quaestort

Hibát követett el Tarsoly Csaba, aki most visszaveszi vezető tisztségeit Orgován Bélától, akiről kiderült, hogy börtönviselt, és közmunkás volt. Bokros Lajos bennfentes kereskedelmet emleget a Quaestor-ügyben. A külügyi tárca az Origónak azt válaszolta, hogy a pénz kivételével körültekintő döntést hoztak, közpénz nem került veszélybe, és azért választották a Quaestort, mert olcsó volt. Orbán Viktor eközben elismerte, ő döntött a pénz kivételéről.

A Quaestor-csoport fő tulajdonosa állítása szerint hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor. Közleményében Tarsoly elismerte, hogy „ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy mentesülni kíván a felelősség alól”.

Visszaveszi tisztségeit Tarsoly

"Mindezek alapján úgy döntöttem, hogy vezető tisztségeimet visszaveszem annak érdekében, hogy ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására" - írta a cégvezető, aki ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról szerdára.

Tarsoly Csaba átgondolta, és rájött, hogy rosszul döntött Forrás: MTI/Krizsán Csaba

"Mind személyesen, mind a cégcsoport vállalatai maximálisan együttműködnek minden érintett hatósággal. Ezzel párhuzamosan mindent megteszek olyan befektetők bevonására, akik segítséget jelenthetnek a cégcsoport értékeinek ügyfelek számára történő megóvásában" - közölte Tarsoly Csaba.

Bokros Lajos börtönt emleget

A Moma elnöke, Bokros Lajos szerint normális országokban, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia, börtön jár a bennfentes kereskedelemért, legalábbis ez derül ki a Facebookra kitett bejegyzéséből. Mint írja, nálunk, úgy tűnik, hogy „a kormány főhivatalai járnak elöl a bennfentes kereskedésben”, hiszen

"a külügy úgymond »időben« kimenekítette a pénzét a Quaestorból"

.

Bokros Lajos szerint nagy a baj Forrás: MTI/Beliczay László

A volt pénzügyminiszter szerint a baj azonban ennél jóval nagyobb. "Senki sem tette még fel a kérdést: egyáltalán honnan van a külügynek befektethető pénze? Hát a külügy nem része a kincstári rendszernek, ahol pénz csak akkor mozog, ha az államháztartási rendszeren kívülre kell fizetni? Amit még nem kell kifizetni, az a kincstári rendszerben egyszerűen nem jelenik meg pénzként, nem lehet belőle sem befektetni, sem betétet elhelyezni!" - írja közösségi oldalán a politikus.

Bennfentes kereskedelem

A bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalmának általános célja a pénzpiacok zavartalan működésének és átláthatóságának biztosítása, és annak kizárása, hogy bizonyos személyek tisztességtelenül jussanak gazdasági előnyökhöz.

Világviszonylatban a pénzpiacok összetettsége és az ott realizálható óriási nyereségek, veszteségek hívták életre a bennfentes kereskedelem tilalmát a XX. században, mondta az Origónak korábban egy ügyvéd, aki szerint Magyarországon évente maximum egy-két bennfentes kereskedelmi ügyben indul büntetőeljárás.

Bokros Lajos szerint

"a saját törvényeit sorozatban megszegő bűntanya lett a magyar állam."

Lemaradt az MSZP

Az MSZP 24 órás ultimátumot adott szerdán "a brókerkormány külügyminisztériumának és külügyminiszterének" annak tisztázására, hogy volt-e bennfentes információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről, amelynek alapján kivették 40 milliárd forintjukat a pénzügyi vállalkozástól - közölte Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke.
Csakhogy addigra a bennfentes kereskedés vádjára reagálva a külügyi tárca már közleményben tudatta, hogy a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek. Továbbá a sajtóinformációkat megerősítve azt is tudatták, hogy 3,8 vagyis alig 4 milliárd forintot tartottak a Quaestornál, nem pedig 40-et, amennyiről az MSZP beszélt.

Időben kivették a pénzt

Sajtóinformációk szerint március 5-én arról döntöttek a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, hogy ki kell venni a pénzt a Quaestorból. Az Index úgy tudja, hogy a tranzakció március 9-én történt, vagyis pontosan azon a napon, amikor a Quaestor bejelentette, hogy csődbe megy.

Érdeklődtünk a minisztériumnál, hogy miért döntöttek a pénz kimenekítéséről.

Figyelték a piaci folyamatokat

"A Quaestor csődjét - mint az közismert - az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsájtott ki kötvényeket, és amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, és az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét" - emlékeztetett az Origónak küldött válaszában a tárca.

A piaci folyamatokat figyelve döntöttek a kivétről a külügynél Forrás: Origo

Közölték, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól. A külügy szerint az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól.

Orbán szerint ő maga döntött

Csakhogy a külügyi tárca tájékoztatásának ellentmondó közlést tett alig egy órával később Sopronban Orbán Viktor. A miniszterelnök kérdésre válaszolva elismerte, ő rendelte el, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium vegye ki a Quaestornál tartott pénzét.

Orbán Viktor elismerte, ő döntött a pénz kivételéről Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A kormányfőt arról kérdezték, nem tartja-e furcsának, hogy a Quaestor-csőd előtt a tárca hozzájutott a pénzéhez. Orbán erre válaszolta azt, hogy nem tartja furcsának, mert ő rendelte el. Méghozzá akkor, amikor a Buda-Cash bedőlt, és azt az értékelést kapták, hogy dominóhatás érvényesülhet, ilyenkor pedig

"egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani".

Miért a Quaestort választották?

Az Origo kérdésére a külügy arról is írt, hogy a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírszámlát tartották, rajta forgalomképtelen részvényekkel. A tárca azt is elárulta, hogy összesen 3,8 milliárd forintja volt Quaestornál. Mivel a pénz nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban volt, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez - írták.

A Quaestor csődjének bejelentése után megrohamozták a fiókokat az ügyfelek Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A minisztérium tájékoztatása szerint a kereskedőház vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól, így "a körültekintő döntésnek köszönhetően a közpénz nem került veszélybe, nem veszett el". A tárca azt is írta, hogy a Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak.

Arra is választ adtak, miért éppen a Quaestort választották. "A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen" - írták.

Bűnözőből lett vezérigazgató

Az Origo is beszámolt arról, hogy járőrök keresték fel a Quaestor-csoport élén gyanús körülmények között Tarsoly Csabát váltó Orgován Bélát tegnap este. Orgovánnak a helyiek szerint középfokú végzettsége sincs, korábban közmunkásként dolgozott, ráadásul gyilkossági kísérlet miatt börtönben volt.