"Ezek a képviselők a brókerek barátai, voksolásukkal nyíltan a brókerek mellé álltak" - írta az Origo kérdésére a Fidesz-frakció sajtóosztálya arról az öt független képviselőről, aki nem szavazta meg a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvényt.
A frakció szerint ezek a képviselők semmilyen olyan törvényt nem szavaztak meg, ami a pénzügyi szektor számára hátrányos. Sem az Országgyűlés által kedden elfogadott, a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvényt, sem a vagyonzárolást. A nemmel szavazó képviselőknek lett volna lehetőségük arra, hogy saját törvényjavaslatot nyújtsanak be a parlamentnek - áll a Fidesz válaszában, ám ezt a mai napig nem tették meg.
Eredetileg azt szerettük volna megtudni Rogán Antal frakcióvezetőtől, mi a véleménye a nemmel szavazó képviselők (Fodor Gábor, Kész Zoltán, Kónya Péter, Szabó Szabolcs, Szelényi Zsuzsanna) érveiről. A frakcióvezető elfoglaltsága miatt nem tudott válaszolni.
Mielőtt Rogán Antalt megkerestük, beszéltünk az érintett képviselőkkel, az érveket, amikre választ szerettünk volna kapni, a következő pontokban foglaltuk össze:
Ezekre a konkrét érvekre nem kaptunk választ.
Abban egyébként a nemmel szavazó képviselők mind egyetértenek, hogy a nehéz helyzetbe került kisbefektetőket kártalanítani kell, de nem olyan mértékben, és nem olyan módon, ahogy ezt a törvény teszi. A legnagyobb baj szerintük az, hogy a kárpótlást részben a Befektető-védelmi Alap (Beva) állja, holott a Quaestor nem volt tagja az alapnak, mondta el az Origónak Szabó Szabolcs. Így áttételesen azok a befektetők kártalanítják a quaestorosokat, akik (velük ellentétben) nem kockáztatták a pénzüket.
Ráadásul a Beva csak 6 millió forintig biztosítja a befektetéseket, ezt a quaestorosok esetében 30 millióra emeli a jogszabály. Ez nem igazságos: „mi van például a Buda-Cash ügyfeleivel?” – teszi fel a kérdést Szabó Szabolcs. A független képviselő szerint, ha a quaestorosokat is 6 millióig kártalanítanák, az jó kompromisszum lenne.
A kárpótlás összegét a befektetői piac tisztességes szereplőire hárítja a törvény, véli Szelényi Zsuzsanna. Brutális összegről van szó, sokkal jobban szét kellene teríteni a költségeket.
"Ez olyan, mintha valaki nekihajtana a kerítésünknek, és mivel az illetőnek nincs felelősségbiztosítása, még nekünk kellene kifizetni az ő autóján keletkezett kárt is, a kerítésünk felújításán túl" – írta Facebook-bejegyzésében Kész Zoltán.
Hasonló állásponton van Fodor Gábor is: helytelennek tartja, hogy mindenkit kárpótolnak, és ellenzi az összeghatár megemelését is. A Liberálisok elnöke szerint a felügyeletet ellátó jegybanknak kellene állnia a cechet, az MNB-ben van tartalék, ez jól látszik például az ingatlanvásárlásokból. De Matolcsy György inkább a saját emlékművét építi.
A Quaestor a többi bedőlt brókercéggel szemben ráadásul politikai ügy, mert ezer szállal kötődik a Fideszhez, mondta az Origónak Fodor Gábor.
Az állami hatóságok nyilvánvalóan nem végezték jól a dolgukat, ha ilyesmi előfordulhatott, mondta Szelényi Zsuzsanna. A képviselő azt is hiányolja, hogy sem a felelősök megtalálásáért, sem a jövőbeli hasonló esetek elkerüléséért nem tett semmit a kormány.
Ehelyett „jó szokásához híven a Fidesz mindenkit hazaárulónak nevezett, aki nem szavazta meg a Questor-ügyfelek kártalanítását célzó törvényjavaslatot” – írja Kész Zoltán.
A törvényt csak azért szavazta meg a parlament (beleértve az ellenzéki képviselők nagy részét), mert a képviselők félnek a károsultak haragjától, véli Szabó Szabolcs. A képviselő szerint meg kell értetni az emberekkel, hogy a quaestorosok a nagyobb hozam reményében vállalták a plusz kockázatot, ezzel tisztában kellett lenniük.