Valamikor a múlt évezred végén, amikor a kanyarban sem látszottak még a SpaceX vagy a Tesla fantasztikus csúcsai, az elsőéves egyetemista Elon Musk, aki majd csak 28 évesen válik milliomossá – bár már eladta első vállalatát, a Zip2-t –, a napi kiadásai keretét 1 dollárban maximálta.
Mint a Business Insider podcastjából kiderül, a döntés gyökereit nem a fiatalkori természetes nélkülözésben, de még csak nem is az önkéntes, jótékony lemondásban találjuk. Ez egy kísérlet volt. Musk rákényszerítette magát, hogy hot dogon és narancson éljen, amit csak időnként tarkított kitérő a tészták és gyári szószok világába.
Két diplomája után Elon Musk belevágott a doktori programba a Stanfordon, de alig néhány nap után otthagyta, mert úgy érezte, az internet ezerszer erőteljesebben befolyásolja a társadalmi változásokat, mint az elméleti fizika. Ebben az évben alapította meg a Zip2 nevű vállalatot, amely térképeket fejlesztett online magazinoknak. A Compaq 1999-ben vásárolta fel 307 millió dollárért.
Mindezzel pedig már azt tesztelte, kibírja-e a vállalkozói életformát, lehet-e belőle majdan a saját techvállalatát ambiciózusan építő üzletember. Gimnáziumba még otthon, Dél-Afrikában járt, de a felsőfokú tanulmányait az ohioi Queen’s Universityn kezdte meg, és bár mint minden pályakezdőt, az is foglalkoztatta, vajon lesz-e állása diploma után, arról meg volt győződve, hogy „Amerikában viszonylag könnyű életben maradni”. Valójában már épp úgy tesztelte a jövőt, mint ma az elektromos autóval: ha havonta 30 dollárból megél, egy olcsó kis garzon és egy számítógép elég lesz ahhoz, hogy vállalkozást indítson.
A kísérlet sikerült, az ifjú Musk megnyugodott: „Ezek szerint képes vagyok napi egy dolláron élni, havi 30-at meg majd csak előteremtek valahogy.” Továbbgondolta, bebizonyította magának, hogy nincs szüksége kényelmes fix fizetésre a túléléshez, foglalkozhat a nagy, távlati terveivel.
A folytatás ismert.