Gyémántban fialtatta a település pénzét a jegyző

Cut and polished diamond.

Gyémántot vett egy nógrádi település jegyzője a falu spórolt pénzéből. A fényesnek ígérkező befektetés sorsa kérdéses, felelőse nincs az ügynek. A veszteségről egyelőre nincs információ, de a kérdés jogos: kockáztathatják-e – és hogyan – a település pénzét a helyi vezetők?

Meghökkentő bejelentéssel kereste meg egy Nógrád megyei férfi az ombudsmani hivatalt. (Adat-, illetve bejelentő-védelmi okokból sem a település, sem a panaszos neve nem hozható nyilvánosságra.) A köz érdekében kért igazságtételt, miután lakhelyének jegyzője – állítása szerint – hazardírozott a település vagyonával.

A helybéli férfi üveggyöngyvásárlással vádolta meg az önkormányzatot. Állítása szerint a település 20 millió forintjából nem állampapírt, kötvényeket, hanem értéktelen kövecskéket vásároltak gyémántok helyett. A bejelentő sérelmezte, hogy a hivatal embere drágakövekbe fektette a falu vagyonát.

Nem történt csalás Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem volt csalás

Nyomoztak a rendőrök, vizsgálódott az ombudsmani hivatal és az Állami Számvevőszék is. Szerintük nem történt sikkasztás vagy csalás. Az már egy másik kérdés, hogy úgy tűnik, nem kötöttek túl szerencsés üzletet a falu vezetői, mert a drágaköveket értékesítő céget időközben felszámolták. Az eredeti szerződés szerint pedig a cégnek később felárral kellett volna a falutól visszavásárolni a köveket. A csőd miatt azonban erről már szó sem lehet.

Mindenesetre most 4 gyémántot őriz az önkormányzat. A jegyző tájékoztatása szerint azokat szakértővel megvizsgáltatták, és értékük megfelelt az eredeti tanúsítványban foglaltaknak. A szövevényes ügyben még az sem zárható ki, hogy az elmaradó hozam miatt végül is veszteség érte a települést. Törvénysértésről azonban nincs szó.

Biztosra mentek

Miben tarthatja megtakarításait egy önkormányzat? Van-e joga polgármesternek, jegyzőnek, önkormányzati képviselőknek kockára tenni a rájuk bízott város, község, falu vagyonát? Persze, ha egyáltalán van mit: a mintegy 3178 település csak 10 százalékának van egyáltalán megtakarítása. Az ország egyik legmódosabb településének vezetője például csakis biztosra megy, semmilyen kockázatot nem vállal.

"Egy évet meghaladó lekötése nincsen az önkormányzatnak. Az egy éven belüli lekötéseket pályáztatjuk, és a legjobb ajánlatot tévő banknál tartjuk. Korábban az OTP adta a legjobb ajánlatokat, idén a Sberbankban vannak az ilyen típusú, rövid távra lekötött pénzek" – mondja Wittinghoff Tamás, Budaörs vezetője.

A gyémánt túlzás

Dr. Zongor Gábor sem javasolja senkinek a hazardírozást, amit egyébként is csak a saját bevételekkel tehetne meg bármely település. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint természetes, hogy mindenhol keresik a lehetőségeket, hogy a forrásaikat a legjobban fialtassák, de a kockáztatás ebbe nem fér bele. Mint például a gyémántvásárlás.

Nem javasolt kockáztatni Forrás: Science Photo Library/Pasieka

"A működtetési költségekhez, az ellátandó feladatok fedezetéhez semmilyen szinten nem lehet hozzányúlni, csakis az azon felüli, saját pénzekben gondolkodhat a vezetés. Az, hogy mondjuk államkötvénybe fektessenek, abszolút elfogadható módja a fialtatásnak, de egy olyan, például brókerbefektetés, amelyik a normál kamatnak a sokszorosát ígéri, már nem ez a kategória" - mondja a főtitkár, aki szerint az már nyilván a pénzügyi törvényességet, a célszerű gazdálkodást vizsgáló Állami Számvevőszék feladata, hogy kiderítse: terheli-e felelősség a döntéshozókat.

A hülyeség nem mentség

"Az első számú felelős a polgármester, ha pedig a képviselők tudatosan támogatták a túlzott kockázatot, akkor a testület azon része is felelős. Az ÁSZ ellenőrzésének függvényében derül ki, hogy indokolt-e a fegyelmi, esetleg büntetőeljárás, mint ahogy jelenleg is nem egy esetben folyik polgármesterek ellen ilyen" - mondja dr. Zongor Gábor, aki szerint a "hülyeség nem mentség", bár a törvényi megítélés szerint nem mindegy, hogy valaki csak butaságból vagy saját haszonszerzés érdekében vállalta a rizikót.