A Központi Statisztikai Hivatal után a Tárki elemzése is azt mutatja, hogy csökkent a szegénység mértéke, mélysége és a jövedelmek közti egyenlőtlenség Magyarországon - mondta az M1 aktuális csatorna adásában a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Czibere Károly.
Tóth István György a Tárki Társadalmi Riport 2014 kötetének szerkesztője a Magyarul Balóval című műsorban azt mondta, inkább leszakadóban van Magyarország a visegrádi négyek között, mint felzárkózóban.
2007 és 2013 között Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is nőtt az országok nemzeti összterméke, viszont Magyarországon 6,5 százalékkal csökkent. A szegénységmutató szerint a szegénység által veszélyeztettek aránya is nőtt Magyarországon. Nőtt a legkisebb és a legnagyobb fizetéssel bírók közötti egyenlőtlenség is – mondta a műsorban a kutató.
Czibere Károly viszont azt mondta az M1-en a KSH tavaly áprilisban, a Tárki az ősszel vette fel az adatokat, uniós szabvány szerint 11 jellemzőt elemezve. Ezek legfontosabbika, hogy az átlagjövedelem 60 százalékát el nem érő személy vagy család szegénynek számít, de a munkanélküliséget is szegénységi kockázatnak tekintik.
Szinte mind a 11 mutató tekintetében jelentős javulások voltak az elmúlt két évben - fogalmazott az államtitkár, jelezve, hogy a legnagyobb javulást a foglalkoztatásban mérték: a Tárki adatai szerint 2010-től tavalyig 18-ról 9 százalékra csökkent azon háztartások aránya, amelyekből senki nem dolgozik.
Szavai szerint kézzelfoghatóvá teszi a rezsicsökkentés és a devizahitelesek megmentésének eredményeit, hogy a korábbinál jóval kevesebben számoltak be fizetési elmaradásokról vagy arról, hogy nem tudják fűteni a teljes lakásukat.
A Magyar Szegénységellenes Hálózat adatai szerint Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa. Évről évre egyre több magyart veszélyeztet a szegénység és a kirekesztés, és már 3,3 millióan nyomorognak.
Egy év alatt 100 ezerrel nőtt Magyarországon a szegények száma. Minden harmadik magyar szegénységben él, ez 3,3 millió embert jelent. Egy átlag magyar naponta 522 forintnál is kevesebbet költ. Ennyibe kerül egy kilogramm kenyér és egy liter tej.
A Magyar Szegénységellenes Hálózat szerint a gyerekszegénység is nagyon jelentős méreteket ölt Magyarországon. A szegénységben élő gyerekeknek az iskola nem csupán a tanulás helyszínét jelenti, hanem egy olyan helyet, ahol fedél van a fejük felett, ahol meleg van, ahol főtt ételt kapnak.