A börtön biztosabb, mint egy gyár

Egy 500 fő férőhelyes börtön 200-250 embernek teremt munkát, hosszú távra és biztosabban, mint egy gyár. Az építkezésen helyi vállalkozók juthatnak munkához, a beköltöző munkaerő miatt feljebb mehetnek az ingatlanárak. A rabok foglalkoztatása jót tehet az iparnak. Mindezek után nem csoda, hogy a települések versengenek azért, hogy az állam börtönt építsen náluk.

Megéri a településnek, ha az állam épít börtönt. Elsősorban az új munkahelyek miatt: egy 500 fő kapacitású börtön több mint 200 embernek ad munkát, mondta az Origónak Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere. Ezek a munkahelyek egész biztosan hosszú távra jönnek létre, hiszen egy börtönt nem szüntetnek meg olyan egyszerűen, mint például egy gyárat.

Rabok a cipőgyárban

A fogvatartottak foglalkoztatása ráadásul az ipart is fellendítheti, jó példa erre a balassagyarmati Ipoly Cipőgyár, ahol a város jelenlegi börtönének rabjai dolgoznak. Balassagyarmat azért is szeretné, ha a településen új börtön épülne, mert az alkotmánybíróság 2014-es döntése értelmében a jelenlegi börtön 500-550 fős létszámát 320 főre kell csökkenteni, ami veszélybe sodorhatja a cipőgyár működését, véli Csach Gábor.

Újat építeni olcsóbb

Balassagyarmat önkormányzata már 2002 óta szeretné, ha a város főtere melletti, Európában egyedülálló, védett műemlék státusú börtön helyett épülne egy másik a város szélén. E célból azóta tartanak fenn területet. Most új börtön építésére pályáznak, hogy középtávon ezt bővítve a jelenlegi börtönt is át lehessen költöztetni. Az ugyanis nem felel meg az uniós normáknak, és 3-4 milliárd forintba kerülne a felújítása, ami többszöröse egy új börtön építési költségének.

Ha az új börtön – befogadva a belvárosi börtön lakóit is – megépülne a város szélén, akkor Balassagyarmat hasznosítani tudná a régi épületét és a mellette álló, szintén védett műemlék státusú Vármegyeházát.

Balassagyarmaton olcsóbb lenne új börtönt építeni, mint felújítani a régit Forrás: Origo

Elvállalnák a munkát

Komló is pályázott a Belügyminisztériumnál új börtönre, szintén gazdasági okokból, mondta az Origónak Polics József, a település polgármestere. A börtön állami beruházás keretében épülne, és az állam tartaná fenn, a helyi önkormányzatnak ez nyereség, véli a polgármester. Ahogy Csach Gábor, úgy Polics József is kiemelte, hogy egy új börtönnel 200-250 stabil új munkahely jönne létre, hosszú távra.

Komlón a bányabezárások óta nincs egy olyan cég sem, amelyik ennyi embert foglalkoztatna. A településen nagy a munkanélküliség, a polgármesternek többen jelezték, hogy vállalnák a munkát, ha megépülne az új börtön.

Munka az építkezésen

A város már az építkezéssel jól járna, Komló vezetése arra számít, hogy helyi vállalkozók alvállalkozóként részt tudnának venni a beruházásban. A közeli pécsi börtönt nemrég fejlesztették, oda legalábbis be tudtak dolgozni a komlóiak.

Az ingatlanárak emelkednének

Azt a 200-250 munkahelyet, ami az új börtönnel létrejönne, természetesen nem lehetne csak helyi lakosokkal feltölteni, biztosan érkeznének új munkavállalók és családtagjaik az ország más részeiről. Az új beköltözők miatt pedig valószínűleg feljebb mennének az ingatlanárak, véli a város polgármestere. Szerint a beruházásnak szinte csak pozitív hozadékai lennének.

A lakosság támogatja

Mielőtt beadták a pályázatot, volt társadalmi egyeztetés, megkérdezték a komlóiak véleményét arról, mit szólnának ahhoz, ha a városban börtön épülne, mondta Polics József. Tartottak egy véleménynyilvánító szavazást háztartásonként, a családok háromnegyede támogatta a kezdeményezést.

Sokan szívesen mennének a börtönbe, persze csak dolgozni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Erős a verseny

Komlónak és Balassagyarmatnak komoly konkurenciával kell szembenéznie, ha új börtönt akarnak: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) tájékoztatása szerint negyven önkormányzat adott be pályázatot. Most a pályázatok szakmai értékelése zajlik, eredmény májusban várható. Kérdeztük a BVOP-t, pontosan mely települések pályáztak, de a döntés meghozataláig nem akarták nyilvánosságra hozni az információt.

Új börtönök három-négy év múlva

A pályázatot a Belügyminisztérium még februárban írta ki, a nyerteseknek át kell majd adniuk a börtönépítésre felajánlott területeket az államnak. Fekvés szerint a dél-dunántúli, a dél-alföldi, az észak-alföldi, az észak-magyarországi, valamint a közép-magyarországi régión belül a dabasi, a ceglédi, a nagykátai, az aszódi kistérség települései pályázhattak. A beruházás várhatóan 2017-ben indul, az új börtönök 2018–2019-ben kezdenek működni.

Jár a minimális mozgástér

A magyar büntetés-végrehajtási rendszer kapacitását azért kell növelni, mert az Alkotmánybíróság 2014 októberében megsemmisítette azt a rendelkezést, amelyik megengedte, hogy a börtönök celláiban még a törvényben meghatározott minimális mozgásteret se kelljen biztosítani a raboknak. Ráadásul már több elítélt perelte sikeresen a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán a fogva tartás körülményei miatt. És még több száz per van folyamatban, az állam milliárdos összeget bukhat a kártérítéseken.