Fehérre festett falak, kifogástalan állapotban lévő mellékhelyiség, tévé a falon és a lehetőségekhez képest kényelmes ágyak – ez a teljesen átépített martonvásári börtön. A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet új épületét 330 millió forintból újították fel és hétfő délelőtt adták át. Rabok csak pár hét múlva lakhatnak benne, mindannyian alacsony biztonsági kockázatba sorolt, külső munkahelyeken dolgozó elítéltek lesznek.
A martonvásári ingatlan 2000 óta lakatlan volt, csak raktárnak használták. Az épületet 1985 márciusában vette meg a büntetés-végrehajtás, egészen 1994-ig szigorított javító-nevelői munka folyt benne, később a baracskai intézet telephelye lett.
Az épületet az elmúlt hónapokban rabok segítségével újították fel, összesen 10 ezer órát dolgoztak rajta. Az ide kerülők sem csak a falat fogják bámulni, a tervek szerint mindannyian dolgoznak majd, ezért is volt lényeges a börtön elhelyezkedése, hiszen az M7-es autópálya közelsége miatt bárhova könnyen el tudják őket szállítani.
A helyszíni bejáráson azt még Tóth Tamás, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyettese is elismerte, hogy a martonvásári intézményben kiemelkedően jó körülmények közé kerülnek a rabok. Bár minden bizonnyal itt is nagyon ijesztő érzés, amikor éjszakára becsukódik a cellaajtó, de a 18 helyiségben lakó 126 fogvatartott többsége örülni fog neki, ha ide kerül. A cellák 8-10 személyesek, mindegyikhez épült különálló mellékhelyiség, valamint a folyosók végén zuhanyzók várják őket.
A felújítás különösen jókor jött, hiszen az Emberi Jogok Európai bírósága március 10-én irányadó ítéletet hozott a magyarországi börtönviszonyok ügyében. Ez lényegében azt jelenti, hogy a strasbourgi szervezet nemcsak elmarasztalta az államot, hanem még azt is kimondta, hogy az eddig beadott kereseteket is elbírálja, hogy ezzel is „emlékeztesse a magyar kormányt a kötelezettségeire”.
A testület előtt jelenleg több mint félezer magyar rab ügye van, mindannyian az elviselhetetlen körülmények miatt perelnek. Már eddig is több millió forintnyi kártérítést vihettek haza, de ha az összes pert megnyerik, az körülbelül másfél milliárd forintnyi költséget jelent majd az államnak.
Ez ugyan a költségvetést még nem terheli meg különösen, a magyar államnak több szempontból is kellemetlen az ítélet. Nem csoda, hogy idén nem a martonvásári börtön az első, amit átadnak. Egy hete a fővárosban, a Budapesti Fegyház és Börtön „A” objektumának I. szárnyát avatták fel, ott 1240 négyzetméteren 41 zárkát alakítottak ki.
A bővítés hamarosan Szombathelyen, Szirmabesenyőn és Állampusztán folytatódik. Az egyik legnagyobb beruházás az észak-kelet-magyarországi régióban lesz, ahol egy ezer fogvatartott befogadására képes fegyintézetet építenek, de a helyszínt még nem választották ki. Ezen kívül még nyolc, 500 fős börtönt alakítanának ki, a BV pályázatot is kiírt az önkormányzatoknak lehetséges helyszínek megtalálására.
A martonvásári avatón Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára megismételte, hogy a kormány 2019-ig hétezer új férőhelyet alakít ki, ezzel a jelenlegi 140-ről 100 százalékra csökkentenék a telítettséget. Az új börtönök építésén és a meglévők bővítésén kívül ebben segít majd a reintegrációs őrizet is. A bíróság ugyanis április elejétől szigorú jogi feltételek teljesítése esetén elrendelheti, hogy az elítélt szabadulása előtt saját otthonában töltse le büntetését, állandó felügyelet mellett.
Bár a folyamat már 2010-ben elindult, az tagadhatatlan, hogy a nagyobb építkezésekre a strasbourgi ítélet is hatással volt.
„Számítottunk a testület döntésére, nem véletlenül indult el a bővítési beruházás” – ismerte el az Origónak Tóth Tamás. A parancsnok-helyettes ugyanakkor kiemelte, hogy nem lehet egyik napról a másikra 40 százalékkal csökkenteni a zsúfoltságot, bár szerinte négy év ehhez nem is olyan hosszú idő.
Borúlátóbban fogalmazott Tóth Balázs. A Magyar Helsinki Bizottság programvezetője a helyszínen elismerte, hogy a magyar átlagos börtönviszonyokhoz képest a martonvásári intézmény mindenképpen kiemelkedő, de ez semmiképpen sem meglepő egy olyan ingatlan esetében, amit most újítottak fel.
Arra viszont Tóth Balázs már merne fogadást kötni, hogy 2019-ig sikerülni fog a 100 százalékos telítettség elérése. „Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor a fogvatartottak száma emelkedni fog, ráadásul ennyi idő alatt 6000 új férőhelyet is nagyon nehéz lesz építeni” – mondta.
Tóth Balázs szerint ugyanakkor már az is nagy érdemi előrelépés lenne, ha 110-120 százalékos telítettséggel üzemelnének a magyar börtönök.
„Ebben az esetben már a fogvatartottak sem panaszkodnának annyit” – tette hozzá.
A martonvásári börtönnek azonban van még egy előnye. Igaz, hogy a jelenlegi 18 ezer rabhoz képest az ide érkező 126 csak csepp a tengerben, de a jó körülmények miatt a más intézményekben raboskodóknak motivációt fog jelenteni, hogy ide kerüljenek. Különösen olyan büntetés-végrehajtási intézetekben, mint Miskolc, Kecskemét vagy Pécs – ez utóbbi helyen ugyanis jelenleg 200 százalékos a börtön telítettsége, amit sok elítélt számára rémisztőbb gondolat, mint maga a bírósági ítélet.