Százezreket fizethet, ha késik a nyelvvizsgával

A tandíjuk felét kifizethetik az államnak azok a hallgatók, akik a képzési idejük másfélszerese alatt nem szerzik meg a diplomájukhoz szükséges nyelvvizsgát. Az első érintett évfolyam határideje idén nyáron jár le, az állam több százezer forintot követelhet a nyelvvizsga nélküli végzettektől. Akik nem tudnak halasztást kérni vagy nem jogosultak mentességre, részletfizetést igényelhetnek. A volt államtitkár szerint a követelmény nem teljesíthetetlen.

A képzésük költségének a felét ki kell fizetniük azoknak az állami finanszírozású hallgatóknak, akik a képzési idejük másfélszerese alatt nem szerzik meg a diplomájukat. A diploma megszerzéséhez viszont nem elég befejezni a képzést és államvizsgázni: teljesíteni kell a nyelvvizsga-kötelezettséget is.

A szabály a hallgatói szerződések 2012-es bevezetésével lépett életbe. Hallgatói szerződést már nem kell aláírni, a kérdést a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szabályozza, abban ugyanaz áll, mint ami a szerződésekben volt.

Régi probléma

A nyelvvizsgahiány régóta gond a magyar felsőoktatásban, mondta az Origónak Hoffmann Rózsa, aki a hallgatói szerződések bevezetésekor a kormány oktatásért felelős államtitkára volt.

A probléma egyébként akkora, hogy a kormány saját diplomamentő programjának pályázati felhívásában az szerepel, „a felsőoktatásban tanulmányokat folytatott hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium és a záróvizsga után diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg az oklevelet”. 2006 óta 50 ezer diplomát nem adtak ki nyelvvizsga híján, tájékoztatott még 2014 elején az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Nem teljesíthetetlen

A nyelvvizsga-követelmény egyáltalán nem teljesíthetetlen, véli Hoffmann Rózsa, aki maga is nyelvtanár volt. A volt államtitkár szerint ma már legalább egy idegen nyelv ismerete elengedhetetlen, ezt mindenkinek be kell látnia. Annak pedig egyáltalán nem híve, hogy a diákok húzzák-halasszák a képzésük befejezését.

Azt már évekkel ezelőtt javasolták, emlékeztet Hoffmann Rózsa, hogy a felvételinél legyen követelmény a nyelvtudás, ebből sajnos nem lett semmi.

A hallgató felelőssége, hogy tudja, az államvizsga nem elég Forrás: Origo

A diák felelőssége

A diák felelőssége, ha nem volt tudatában annak, hogy a képzési idejének másfélszerese alatt diplomát, nem pedig csak államvizsgát kell szereznie, válaszolta Hoffmann Rózsa, amikor megemlítettük, hogy ezzel sok hallgató csak most szembesül. Az információ eddig is nyilvános volt, benne volt a hallgatói szerződésekben, a felsőoktatási törvényben, és az intézmények is elmondták a hallgatóknak.

Még nincs szó tömegekről

Bíznak abban, hogy a hallgatók tudják: a képzési idejük másfélszerese alatt a nyelvvizsga-követelményt is teljesíteniük kell, mondta az Origónak Vámosi Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja. Egyelőre nem értesültek arról, hogy a probléma tömeges lenne, de tagszervezeteiknél fel fogják mérni, mekkora az érintettek köre.

Ha sok az érintett, és kiderülne, hogy az intézmények nem tájékoztatták megfelelően a hallgatókat, akkor a HÖOK egyeztetni fog a kormánnyal a helyzet megoldásáról, esetleg a felsőoktatási törvény módosításáról.

Ha sok embert érint, akkor kereshetnek megoldást Forrás: MTI/Marjai János

Minimum egy középfokú

A nyelvvizsga-kötelezettség iskolánként és szakonként változhat, de a felsőoktatási intézmények jellemzően minimum egy középfokú nyelvvizsgához kötik a diploma kiadását alapképzésben, és két középfokúhoz vagy egy felsőfokúhoz mesterképzésben.

Súlyos százezrek

Az szintén szakonként eltérő, hogy mennyi pénzt követel majd az állam azoktól, akik kifutnak a határidőből. De mindenképpen súlyos százezrekről van szó, a magyar felsőoktatásban félévenként 200 ezer forint alatt nem nagyon van képzés. Néhány példa:

• ELTE, bölcsészkar, mesterképzések: 250 ezer forint félévente.
• Corvinus, gazdaságinformatikusi mesterképzés: 395 ezer forint félévente.
• Kaposvári Egyetem, állattenyésztő mérnöki mesterképzés: 305 ezer forint félévente.
• BME, villamosmérnök alapképzés: 325 ezer forint félévente.
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem, közigazgatás-szervezői alapképzés: 240 ezer forint félévente.

Az, hogy melyik szak egy féléve mennyibe kerül, a Felvi.hu keresőjében megtalálható. Ha valaki nem szerez időben diplomát, annak a képzés árának a felét kell visszafizetnie, tehát például aki két év alatt elvégzett egy mesterképzést az ELTE-n, de nem szerez három éven belül diplomát, az félmillió forintos számlára számíthat (négyszer 250 ezernek a fele).

Minden félév után 100-200 ezer forintot fizethetnek, ha nem tudnak lediplomázni Forrás: MTI/Marjai János

Most először

Idén lesznek először olyan volt vagy jelenlegi diákok, akik szembesülni fognak a helyzettel. Egész pontosan azok, akik 2012-ben kezdték kétéves mesterképzésüket, ugyanis annak másfélszerese (három év) az idén jár le. Őket 2016-ban követik azok, akik 2013-ban kezdtek kétéves képzést, aztán fél évvel később jönnek azok a hallgatók, akik 2012-ben hároméves alapképzést kezdtek (aminek másfélszerese négy és fél év). És így tovább.

Levelet kapnak az érintettek

Azoknak, akiknek tavaszi félévben jár le a képzési idejük másfélszerese, augusztus 31-éig kell megszerezniük a diplomájukat, tudtuk meg az Oktatási Hivataltól. Akiknek őszi félévben jár le, azoknak pedig a következő év március 31-éig. Miután a hallgató államvizsgázott, az Oktatási Hivatal határozatban közli vele, hogy mennyi állami ösztöndíjat használt fel, és azt is, hogy mennyi ideje van megszerezni a diplomát.

Van kiskapu

A felsőoktatási törvény nyitva hagy egy kiskaput a nyelvvizsga nélkül végzetteknek: kérelmezhetik a visszafizetés elhalasztását (kétszer, összesen két évre), ehhez igazolniuk kell vagy azt, hogy külföldön tanulnak, vagy azt, hogy felnőttképzés keretében tanulnak nyelvet.

Annak viszont, aki ezt a kiskaput választja, érdemes arra figyelni, hogy a felnőttképzés 2013 vége óta engedélyhez kötött, nem biztos, hogy ilyennel minden nyelviskola rendelkezik, a magántanárok pedig szinte biztosan nem (erről korábban itt írtunk bővebben). Tehát aki halasztást szeretne, annak be kell iratkoznia egy engedéllyel rendelkező nyelviskolába, és onnan igazolást kell kérnie. Vagy külföldre kell mennie tanulni.

Van részletfizetés

Aki nem kér, vagy nem kap halasztást, az kérelmezhet részletfizetést, ennek feltételeiről és menetéről az Oktatási Hivatal szintén tájékoztatja az érintetteket. A felsőoktatási törvény szerint részletfizetést maximum 10 évre lehet adni, ha ötmillió forintnál kevesebbet kell fizetni, és maximum 15 évre, ha annál többet.

Mivel váltható ki?

Cikkünk megjelenése után az Oktatási Hivatal azt közölte az Origóval, hogy a hallgatóknak "az oklevélszerzési határidő lejártát megelőzően van lehetőségük az oklevélszerzési határidő fefüggesztését kérelmezni". A határidő lejárta után az Oktatási Hivatal határozatban megállapítja a visszafizetési kötelezettséget, és tájékoztatja a volt állami (rész)ösztöndíjas hallgatót arról, milyen jogcímeken kérheti a visszafizetési kötelezettség alóli mentességet. Mentesség esetén a szülés, baleset, 2 gyermek nevelése jogcímeken felül a volt hallgató kérelmezheti, hogy az Oktatási Hivatal engedélyezze, hogy hazai munkaviszonnyal váltsa ki a visszafizetési kötelezettséget.

Három gyermeket kell szülni

De azért nem kell mindenkinek fizetni, a jogszabály több mentesítő körülményt is meghatároz. Nem kell fizetnie például annak, aki „három gyermeket szül” (szó szerint, 48/M paragrafus). A többi kivétel már a férfiakat is érinti: annak sem kell fizetnie (legalábbis nem a teljes összeget), aki „a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni” (48/O paragrafus).

Azt a törvény már nem határozza meg, hogy mi számít váratlan oknak, és mi esik a kérelmező önhibáján kívülre.