A jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetéhez készített KT-vélemény alapján Kovács Árpád elmondta azt is, hogy a realitásokkal összhangba kell hozni a képletet, és erre meg is van a fogadókészség a kormány részéről. Felidézte, hogy az alaptörvényben szabályozott az államadósság arányának csökkentése, azonban a részletszabályokat tartalmazó feles törvényben szereplő bonyolult képlet nem arányokat ír elő, hanem az államadósság növekedésének nominális értékét korlátozza.
Márpedig ez problémát okoz,
ha jó a növekedés, és alacsony az infláció, mondta Kovács Árpád. Az adósságszabály szerint olyan mértékű – 700 milliárd forintos – korrekcióra lenne szükség, amely felesleges növekedési áldozattal járna, mondta a KT elnöke. (Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció és a gazdasági növekedési ütem felének a különbségével számolva – az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék.)
A kormány kezdeményezni fogja, hogy változtassák meg az adósságképletet a stabilitási törvényben, mindezt annak érdekében, hogy az államadósság csökkentése mellett egy olyan költségvetési politika valósuljon meg, amely a gazdasági növekedést erőteljesebben támogatja, közölte az NGM. A stabilitási törvény alapján az adósságképlet 2015. január 1-jén lépett hatályba, vagyis azt először a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell figyelembe venni.
Az adósságképlet az alaptörvény és az EU vonatkozó úgynevezett „1/20”-os előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza.
Az adósságképlet szerint – 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva – az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetve növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna, írta a KT.