Lassulni fog a magyar GDP növekedése 2015-ben és 2016-ban az Európai Bizottság előrejelzése szerint. 2014-ben a várakozásokat meghaladva 3,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ebben jelentős szerepet játszott az uniós támogatások rekordgyorsaságú lehívása és a jegybank növekedési hitelprogramja, emlékeztet a jelentés.
2015-től ezek a hatások kevésbé érvényesülnek majd, 2015-ben 2,8 százalékos, 2016-ban 2,2 százalékos növekedésre számít Brüsszel. A növekedést már nem az új befektetések, hanem a belső fogyasztás fogja hajtani: a bankok elszámoltatása miatt a lakosság többet tud majd költeni, az alacsony infláció miatt pedig nőni fognak a reálbérek. A kötelező vasárnapi zárva tartás rövid időre visszavetheti a fogyasztást.
Valamivel optimistább Brüsszelnél Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlésén azt mondta, a 2015-ös gazdasági kilátások érdemben javultak, az idén a magyar gazdaság növekedése 3 százalék fölött alakulhat, ennek alapján emelte a kormány az elmúlt héten az eddigi 2,5 százalékról 3,1 százalékra az ez évre várt gazdasági növekedési prognózisát.
A munkanélküliség további csökkenésére és a foglalkoztatás bővülésére számít Brüsszel. Ez egyrészt a növekedés miatt létrejövő állásoknak, másrészt a közmunkaprogram további kiterjesztésének lesz köszönhető.
Az infláció 2015-ben marad 0 százalék körül vagy valamivel az alatt, ezzel eléri mélypontját, olvasható az elemzésben. 2015 második felében már nőni kezd, 2016-ban előreláthatóan már 2,5 százalékos lesz.
A költségvetés hiánya a GDP 2,6 százaléka volt 2014-ben, a büdzsé főleg adóból és társadalombiztosítási bevételekből jutott több pénzhez. 2015-re 2,5, 2016-ra 2,2 százalékos hiányt vár az Európai Bizottság. Feltéve, hogy a kormány nem változtat az eddigi pályán, mivel az új konvergencia-programot a jelentés készítéséig nem hozták nyilvánosságra, így azt Brüsszel nem tudta figyelembe venni.
A nagy növekedés és az alacsony hiány ellenére a GDP-arányos államadósság csak 0,4 százalékkal csökkent 2014-ben, emlékeztet a jelentés, főleg a forint árfolyamának gyengülése miatt. Brüsszel a forint erősödésére és ezzel az államadósság évi egyszázalékos csökkenésére számít, vagyis 2017-re 74 százalék alá fog csökkenni.
Ami a teljes uniót illeti, a bizottság előrejelzése szerint bizonyos rövid távú tényezők lökést adnak az uniós gazdaság amúgy mérsékelt ciklikus fellendülésének. Brüsszel szerint a reál-GDP 2015-ben várhatóan 1,8 százalékkal nő az EU-ban és 1,5 százalékkal az euróövezetben, ami 0,1 százalékpontos, illetve 0,2 százalékpontos javulás a három hónappal ezelőtti előrejelzéshez képest. A bizottság 2016-ra az EU gazdaságának 2,1 százalékos, az euróövezet gazdaságának pedig 1,9 százalékos bővülését várja.