„Noha továbbra is az Európai Unió határain túlról érkezik a régióban értékesített hamis áruk nagyobbik része, egyre jelentősebb méreteket ölt az EU-n belüli hamisítás” - állítja Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára az Europol, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának közös kutatására hivatkozva. „Ez azért különösen veszélyes jelenség, mert az EU gazdasági kibocsátásának igen jelentős hányadát adják a szellemi tulajdonjogokra épülő iparágak” – mondta a titkár.
Az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73 százaléka, mennyiség szerinti 66 százaléka származott az országból, annak ellenére, hogy
a kínai hatóságok küzdelmet hirdettek a hamisítás ellen.
A kínai szervezett alvilági csoportok egyik módszere, hogy megtelepednek a legálisan működő szabad kereskedelmi zónákban (FTZ), és itt csomagolják vagy címkézik át, látják el védjeggyel, illetve papírozzák le a Kínából konténerszámra érkező hamis árut, állítja közleményében a HENT.
Kínától eltérően más ázsiai országok szemmel láthatóan sokkal inkább egy-egy termékcsoportra fókuszálnak a hamisítás terén: az EU-ban lefoglalt hamis parfümök és kozmetikai termékek 52 százaléka Törökországból származott, értékük 26,1 millió eurót tett ki 2013-ban. (Ugyanakkor Törökország csak az EU-ba érkező hamis termékek 3,7 százalékát állította elő.)
Ezzel szemben Indiában leginkább gyógyszereket, míg Egyiptomban élelmiszereket hamisítanak, figyelmeztet a HENT. Utóbbi eset főleg a hagyományos élelmiszerek „bio” és „organikus” címkével való ellátását jelenti, hiszen így magasabb áron értékesíthetők. Emellett Indonézia a gyenge jogszabályi háttere és a korrupció, a Fülöpi-szigetek pedig a szűkös jogérvényesítési lehetőségek miatt okoz fejtörést az EU-ra gyakorolt hatások miatt.
A hamisítás népszerűségét jól mutatja, hogy míg az európai vámhatóságok 2002-ben még csak 7553 esetben nyitottak aktát, addig 2013-ban 87 000 ügyet vizsgáltak közel 36 millió termékkel összefüggésben. A 2013-ban lefoglalt áruk 25,2 százaléka egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentett a fogyasztókra; e termékek nagy része a mindennapi használati termékek köréből került ki.
„A nagyléptékű hamisítás
a szervezett bűnözés egyre jobban jövedelmező ágát képezi,
amely viszonylag alacsony kockázattal jár” - mutatott rá Németh Mónika.
A hamisítás fellendülése mögött a nagyon magas megtérülési ráták állnak: a Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet (IRACM) adatai szerint 1000 dollárnyi befektetéssel 20 ezer dolláros bevételt lehet elérni heroinkereskedelemmel, 43 ezret cigarettahamisítással, de 500 ezret gyógyszerhamisítással. Az Interpol adatai szerint a gyógyszerhamisításra szakosodott csoportok éves bevétele a 75 milliárd dollárt is elérheti.
Emellett
a hamisítás és a terrorizmus között direkt összefüggések is kimutathatóak,
emlékeztet a HENT: az Igazi IRA hamis cigarettával árasztotta el Írországot és 5 év alatt mintegy 100 millió dollárt keresett ezzel. A madridi vonatok elleni támadást hamis CD-k forgalmazásából finanszírozták, míg egyes al-Kaida tagok arra kaptak utasítást, hogy hamis termékekből befolyó összegekkel támogassák a sejteket, és bizonyos afgán terrorcsoportok másolt hitelkártyákkal és hamis luxustermékekkel üzleteltek sikeresen.
A hamisítás ugyanakkor uniós szinten elképesztő károkat okoz. A jelentés adatai szerint csak a szabadalmak bitorlása 10 milliárd eurónyi kárt okozott 2010-ben és 185 ezer munkahely megszűnését eredményezte a belső piacon. Ezek a folyamatok azért rendkívül veszélyesek, mert az EU-tagállamok harmadik országokba irányuló exportjának 89 százaléka, míg az EU-n belüli teljes gazdasági aktivitás 39 százaléka a szellemi tulajdonjogokhoz nagymértékben kapcsolódó iparágakban termelődik. Emellett az EU-munkahelyek 26 százaléka közvetlenül, újabb 9 százaléka közvetve kapcsolódik a szellemi tulajdonra épülő iparágakhoz, ahol a bérek átlag 40 százalékkal magasabbak, mint a többi szektorban.