Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Első pillantásra is vannak kockázatok a költségvetés tervezetében, az egyiket az okozza, hogy már most beterjesztették, mondta el az Origónak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője. Az Intézet például már idénre valamivel alacsonyabb növekedést vár, mint a kormány; még 2015 is bizonytalan, a kormány pedig a bizonytalan idei adatokra építi a jövő évi büdzsét.
A 2016-ra tervezett infláció kockázatot jelent a költségvetésben, véli Romhányi Balázs, a kormány foglalkoztatásra vonatkozó számai pedig valószínűleg optimisták. Az uniós támogatások lehívása is kockázati tényező: a támogatási ciklusok elején lassulni szokott a pénzek lehívása, most pedig épp egy ciklus elejét kezdjük.
Nagy vonalakban reálisnak látja (szintén első közelítésben) a tervezetet Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. A kormány a jelek szerint ugyanarra a makrogazdasági pályára számít, mint az elemzők többsége, mondta el az Origónak Vértes András: lassuló növekedésre, a beruházások csökkenésére. A mértéket tekintve kicsit optimista a kormány, az irány pedig továbbra is rossz a szakértő szerint, a szükséges szerkezeti átalakítások még mindig hiányoznak.
A kormány a tervezet tanúsága szerint
nem akarja megfogadni a az unió javaslatait,
mondta a GKI elnöke. Az EU a különadók kivezetését, a közmunka-program lefaragását és egy, a GDP 0,5 százalékára rúgó szerkezeti átalakítást javasol, ezeknek nyoma sincs a költségvetésben. A bankadó csökkentését leszámítva, de közmunkára például jóval többet terveznek költeni.
Nem csak az adócsökkentés költségvetése lesz a 2016-os büdzsé, hanem
a polgári Magyarország megteremtésének alappilére,
mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor átadta a jövő évi költségvetés tervezetét Kövér László házelnöknek. A kormány célja, hogy 2016-ban minél több család érezze a gazdasági fellendülés hatásait. Magyarország az elmúlt években kiemelkedő gazdasági fejlődést tudott felmutatni, ezt az utóbbi hetekben a legfontosabb gazdasági intézmények is elismerték.
Az adócsökkentés mellett az életpályamodell folytatása és kiterjesztése, a beruházások ösztönzése jelentik a tervezet fő irányvonalait, mondta el Varga Mihály.
Az egészségügyben dolgozók
béremelésre számíthatnak,
de nem a tiltakozások hatására, a tárca már korábban betervezte a költségvetésbe az erre szolgáló keretet.
Több pénz lesz gyermekétkeztetésre, közfoglalkoztatásra, és összesen 131 milliárd forint támogatást kapnak azok a vállalkozások, amik hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak.
A személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra fog csökkenni, ezzel 120 milliárd forint marad az adófizetők zsebében, mondta el a nemzetgazdasági miniszter. Emelkedik a családi adókedvezmény, 2016-ban is marad a házasságkötési támogatás.
Összesen 170 milliárd forintot hagy az embereknél a 2016-os büdzsé a 2015-öshöz képest.
Az Országvédelmi Alapban 100 milliárd forint tartalék lesz, Varga Mihály azt mondta, "ennek mindenre elégnek kell lennie". Ha esetleg mégsem lenne elég, a kormány átcsoportosításokkal tud majd mozgásteret teremteni a költségvetésben.
A tervezet szerint az idei 3,1 százalékos után 2016-ra 2,5 százalékos bruttó hazai termék GDP-növekedéssel tervezte a kormány a jövő évi költségvetést, amely a GDP arányában 2,0 százalékos hiányt irányoz elő. Számszerűen ez azt jelenti, hogy 15 789 564,6 millió forint bevételt, 16 551 199,1 millió forint kiadást, és 761 634,5 millió forint hiányt várnak.
Az államadósság-mutató mértékét 2016. december 31-ére 73,3 százalékra várják.
A költségvetést 1,6 százalékos inflációval számolta a nemzetgazdasági minisztérium.
A makrogazdasági prognózisból kiderül, hogy a fogyasztás további élénkülésére épül a költségvetés tervezete. A kormány a háztartások vásárolt fogyasztásának 3,6 százalékos növekedésével számol 2016-ra az idén várható 2,9 százalékos és a tavalyi 1,7 százalék után.
Csökkenést várnak viszont a beruházásoktól. A beruházások növekedése a tavalyi kiugrás (+11,7 százalék) és a várhatóan tisztes idei 5,8 százalékos növekedés után jövőre már visszaesik és 0,9 százalékkal elmarad az idei szintjétől.
A tervezetből az is kiderül, hogy
a bankadó csökkentése miatt az ideinél 55 milliárd forinttal kevesebb bevétele lesz a költségvetésnek,
89,2 milliárd forintot várnak. A távközlési szektor különadói nem csökkennek érdemben. A távközlési adó jövő évi előirányzata 56 milliárd forint, közel azonos az idei 56,4 milliárd forinttal. A közműadóból 52,2 milliárd forint bevétel várható 2016-ban, szemben az idei 54 milliárd forintos előirányzattal.
A reklámadóból 10,9 milliárd forint költségvetési bevételt tervez a kormány az idei 6,6 milliárd forint után.
