Bőven lesz majd pénz sportra jövőre, a következő tételek szerepelnek a 2016-os költségvetés tervezetében:
Jövőre 340 milliárd forint juthat közfoglalkoztatási programokra, és 240 ezer embernek lenne lehetősége arra, hogy részt vegyen ezekben. A tervezet szerint az idei 270 milliárd forintról 2016-ra 70 milliárd forinttal nő a közfoglalkoztatásra biztosított keretösszeg. Az indoklás szerint a cél az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan munkába álljanak.
69 milliárd 861 millió forintot kaphat 2016-ban a közmédia,
ez megegyezik a 2015-ös támogatással.
Jövőre arányaiban több jut az állam működésére és a jóléti funkciókra, miközben jelentősen csökken az adóssággal kapcsolatos kiadások, és a gazdasági funkciókra fordított összegek részesedése a büdzsében.
Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásaiból az idei 16,8 százalék után, jövőre 18,4 százalék jut az állam működési funkcióira, 2943,71 milliárd forint. Ebből a legnagyobb részt 2003,55 milliárd forintot az általános közösségi szolgáltatásokra költik. Ezen belül a törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaira 840,34 milliárd, a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra 606,58 milliárd, külügyekre 80,32 milliárd, alapkutatásra 90,40 milliárd forintot szánnak.
A tervezetet készítő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elég bőkező volt magával. A törvényjavaslat szerint a tárca kiadási előirányzata jövőre mintegy
9 százalékkal nőhet az ideihez képest:
97,741 milliárd forint lehet a 2015-ös 89,654 milliárd után.
Több pénzből gazdálkodhat jövőre a Belügyminisztérium (BM), illetve a tárcához tartozó rendészeti szervek többsége is, mint az idén. A tárca az idei 483,7 milliárd forint állami támogatással szemben 504,7 milliárd forintot kapna jövőre. A többletforráshoz jutó rendészeti szerveknél kivétel nélkül
a személyi jellegű ráfordításoknál figyelhető meg emelkedés.
A jóléti funkciókra jutó pénzek aránya 56,2 százalékról 56,6 százalékra emelkedik, összesen 9052,35 milliárd forintot tesz ki.
Ebből a legtöbbet az oktatásra fordítja a költségvetés,
összesen 1616,96 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy részesedése 10 százalékról 10,1 százalékra módosul. Az egészségügy részesedése is hasonló arányban változik, 8,5-ről, 8,6 százalékra, vagyis e területre 1 366,68 milliárd forintot szánnak 2016-ban. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5049,23 milliárd forintot terveznek, ezzel részesedésük az összkiadásból 31,2-ről 31,6 százalékra emelkedik.
A javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátásra valamivel több mint 107 milliárd forint az előirányzat az idei 97 milliárddal szemben. Az alapellátás megújításának második ütemére további 10 milliárd forint szerepel. Összevont szakellátásra jövőre 634 milliárd forint fordítható, ez ötmilliárddal több az idei 629 milliárdnál.
Gyógyszertámogatásra jövőre 231 milliárd forintot szánnak a javaslat szerint, hétmilliárddal többet az idei 224 milliárdnál. A gyógyszer-támogatási céltartalék előirányzata nem változik, jövőre is 58 milliárdban határozták meg.
Nő a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) támogatása, amely a jövő évi költségvetési javaslat szerint 549,5 milliárdhoz jut. A költségvetési javaslat indoklása alapján 2016-ban is
folytatódik a pedagógus-életpályaprogram és a szakképzési rendszer idén elkezdett bővítése.
2016-ra kiterjesztik az ingyenes tankönyvellátást a teljes alsó tagozatra, ehhez a költségvetés biztosítja a most belépő 4. évfolyamosok tankönyvcsomagjainak kiadási többletét, továbbra is megtartva a felsőbb évfolyamoknál a rászorultságalapú ingyenesség forrásfedezetét.