A jó főnök legfőbb ismérvei

A főnök titulus a kinevezéssel érkezik, a vezetői rangért viszont meg kell dolgozni. Egy főnök csak a kollégái által válhat vezetővé, ezért olyan fontos, hogy milyen a köztük lévő kapcsolat. 

Korábbi írásunkban már foglalkoztunk azzal, hogy milyen egy igazán rossz főnök. Az egyensúly kedvéért most Molnár Attila szervezetpszichológus és coach segítségével azt vizsgáljuk meg, milyen egy jó vezető.

A bizalom kiépítése az első és legfontosabb tényező. Ha a kollégák nem bíznak a főnökben, akkor nem tudja vezetni sem őket. Molnár Attila szerint a bizalomépítés az elején sok beszélgetést igényel, a vezetőnek meg kell tudnia, hogy kinek mi a célja, motivációja. Meg kell ismernie mindenkinek azt a személyes értékét, amely a cég számára is értéket jelent. A sikeres üzletasszony és író, Mireille Giuliano egyik könyve alapján hét fontos vezetői készséget vizsgálunk, és azok hatását a munkatársakra.

1. Remek kommunikáció

A csapból is ez folyik: kommunikáljunk a beosztottakkal. Ez nem azt jelenti, hogy minden céges ügyet, problémát tudatni kell velük, de a számukra is releváns információt meg kell osztani. A jó kommunikáció kétoldalú, érdemes mindig meghallgatni az ő tapasztalataikat, véleményüket, hiszen effektíven ők végzik a munkát a vezető irányításával. Ha egy megoldásra váró problémát megosztanak a főnökkel, akkor az általában nem „hőbörgés”, hanem valós gond, ami a munkájukra is kihatással van. Minden esetben érdemes komolyan venni.

Hatása a munkatársakra: érzik, hogy megértik és komolyan veszik őket, a megfelelő visszacsatolástól biztosabban és motiváltabban végzik munkájukat, a pontosan és egyértelműen megfogalmazott utasításokat pedig könnyebb követni.

2. Egyszerűsítés

A vezetők többsége volt már beosztotti státuszban, ismerik a másik oldalt. Szinte mindenkivel megesett már, hogy hallgatta a főnök negyedórás monológját, és a végén azon gondolkodott, hogy ezzel vajon mit akart mondani. Mi volt a lényegük a hétszeresen összetett körmondatoknak? A jó vezető gyakran ismétli a céggel kapcsolatos kulcsmondatokat, jövőképet, de mindezt egyszerűen teszi.

Hatása a munkatársakra: pontosan meghatározott a cél, mindenkinek egyértelmű, miért dolgozik, mit kell tennie, és hogy pontosan hová szeretne eljutni. Ilyen az egyértelmű csapatirányítás.

3. Határozott döntések

A csapat irányítása során fontos döntéseket is meg kell hoznia a vezetőnek, méghozzá annak tudatában, hogy döntése hatással lesz a munkatársaira is. A tötyörésző, felelősséget hárító és nem vállaló, „nem is tudom, mit csináljak” típusú főnökből ez a készség hiányzik. Persze fontos az alapos mérlegelés, és a kollégák véleményét is ki lehet kérni, de a döntést és az ezzel járó felelősséget minden jó vezető vállalja.

Hatása a munkatársakra: tisztelet és elismerés.

4. Következetesség

A következetes főnök kiszámítható környezetet teremt. Mindenki a csapaton belül kialakított stabil szabályrendszerhez tartja magát. Kiszámítható a feladatkijelölés és az értékelési rendszer.

Hatása a munkatársakra: nyugodt légkör, mert pontosan tudják, hogy mi az elvárás, és minek kell megfelelni.

5. Önbizalom

Hogy is bízhatnának a munkatársak egy olyan főnökben, aki saját magában sem bízik? A magabiztosság persze nem egyelő az önteltséggel. Az egészséges önbizalom viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban vezetni, irányítani és ösztönözni tudja a főnök a kollégáit.

Hatása a munkatársakra: a vezető önbizalma ragadós, és növeli a munkatársak önbizalmát is.

6. Példamutatás

A példamutató főnök hiteles, mert maga is úgy végzi el a feladatot, ahogy elvárja a kollégáitól. Továbbá nem csak beszél róla, de meg is tudja mutatni, hogy mi az elvárás.

Hatása a munkatársakra: segíti az alkalmazkodást és az azonosulást.

7. Humorérzék

Sokkal egyszerűbbek a mindennapok, ha a főnöknek van humorérzéke. Nagyon jó eszköz a humor, sok szituációban oldja a feszültséget, és árnyalja a probléma valós súlyát. Emellett közvetlenebbé, emberibbé teheti a viszonyt beosztott és főnök között.

Hatása a munkatársakra: növeli a toleranciát, segíti a jó munkahelyi légkör kialakítását.

Lehet rajta dolgozni

A jó hír, hogy a felsoroltak mindegyike – kivéve a humorérzék – tanulható és fejleszthető. Nagyon sok jó és valóban hatásos vezetői programot és tanfolyamot indítanak szakemberek, a problémák felismerésében pedig önismereti kérdőívek is segíthetnek. Molnár Attila szerint a fejlődésben az a legéletszerűbb, ha a vezető egyaránt visszajelzést kér a saját főnökétől, a vele egy szinten lévő vezetőktől és a beosztottaitól. Persze elengedhetetlen, hogy aki visszajelzést kér, az alázattal is fogadja.

A szakértő szerint a készségekhez hasonlóan nagyon fontos, hogy a főnök az adott környezethez igazítsa a vezetői stílusát.