Van mellékhatása a devizahitelek forintosításának

Budapest, 2014. december 9. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén 2014. december 9-én. MTI Fotó: Soós Lajos

A háztartási deviza jelzáloghitelek forintosítását követően jelentősen megemelkedett a bankrendszerben a forint eszközök és források közötti lejárati eltérés. A Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) bevezetése csökkenti ezt a kockázatot, mivel a bankok számára hosszú értékpapírok kibocsátását írja elő, melyek főként jelzáloglevek formájában jelenhetnek meg a tőkepiacon.

A deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek forintosításának mellékhatásaként a bankrendszerben érdemi likviditási kockázatok jelennek meg, írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A forintra konvertálódó jelzáloghitelek túlnyomó többsége ugyanis 10 évnél hosszabb hátralévő futamidővel rendelkezik, miközben a bankrendszer forint forrásai – jellemzően betétek formájában – éven belüli lejáratúak.

Új mutatónak kell megfelelni

A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-től bevezeti a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM), tájékoztat az MNB. Az új mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (pl.: jelzáloglevelek, jelzálog fedezete mellett kibocsátott egyéb értékpapírok, jelzálogbanki refinanszírozási hitelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten.

A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 15 százalék, azaz a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú forrásoknak kell finanszírozniuk.

Új szabályt vezetnek be, mert a deviza-jelzáloghitelek forintosításának van mellékhatása Forrás: MTI/Soós Lajos

Lesz felkészülési idő

Az új előírásnak való megfelelésre az MNB elegendő felkészülési időt biztosít a bankrendszernek, ígéri a jegybank. Ez idő alatt a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak.

Az MNB előzetes becslése alapján az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti.

Ezen jelzálogleveleket várhatóan elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolhatják meg.

Volt egyeztetés

A jegybank szerint az új szabályozást előíró rendelet valamikor június folyamán jelenhet meg a Magyar Közlönyben. Az MNB egyeztetett a szabályozásról az Európai Központi Bankkal és a piaci szereplőkkel is, több észrevételt beépített a szabályozásba.