Az Európai Központi Bank igazgatótanácsa vasárnap úgy döntött, hogy pénteki szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára.
Az EKB rámutatott arra, hogy szorosan együttműködik a görög jegybankkal a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Hozzátették: „az igazgatótanács kész bármikor felülvizsgálni a döntését”.
Jánisz Szturnarasz, a görög jegybank elnöke az EKB-val közös közleményben hozzátette: „A Görög Nemzeti Bank, mint az euróövezet tagja, meg fog tenni minden szükséges intézkedést, hogy
biztosíthassa a pénzügyi stabilitást a görög állampolgárok számára
a jelenlegi nehéz körülmények között.”
Az EKB eddig a vészhelyzeti likviditási mechanizmusból pótolta napi rendszerességgel a görög bankokból a betétesek által kivont likviditást, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert.
Korábban a BBC arról írt, az Európai Központi Bank várhatóan úgy dönt, hogy abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását.
Mint az Origo is beszámolt róla, június 30-án jár le a görög pénzügyi mentőprogram hatálya, és az eurócsoport elutasította a határidő meghosszabbítását.
Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter „gyakorlatilag elkerülhetetlennek” nevezte Görögország kilépését az euróövezetből, bár szerinte ehhez az kell, hogy Athén előbb elhagyja az Európai Uniót.
Már öt év eltelt azóta, hogy az IMF jóváhagyta a görög kvóta huszonhatszorosát kitevő pénzügyi mentőcsomagot. Erre azért volt szükség, mert félő volt, hogy Görögország nem tudja megfelelően fizetni a tartozásait. Ez máig nem változott, mint ahogy az eredeti mentőcsomag folyósításakor meghatározott célok közül is csak kevés teljesült.
A World Economic Forum (WEF) szerzője, Michalis Haliassos szerint a jelenlegi tárgyalásokon már szinte teljesen szem elől tévesztették, hogy a görög helyzetre csakis egy exportvezérelt gazdasági növekedés lenne a gyógyír. Ezt hat év alatt nem sikerült elérni, és még kétségesebb, hogy Görögország hasonló növekedési pályára tudna állni az eurózónán kívül.
A szlovén kormány több mint 1,8 milliárd eurót veszíthet, ha Görögországban a jövő hét végére kiírt népszavazáson a hitelezőkkel kötendő megállapodást elutasítók kerülnének többségbe, és az ország távozna az euróövezetből.
A horvát hírügynökség vasárnap arról számolt be, hogy az euróövezethez tartozó Szlovénia Görögországnak – az euró stabilizációjának érdekében – két alkalommal nyújtott segítséget: egyszer 263,68 millió eurót, majd még egyszer 1,55 milliárd euró hitelgaranciát. A hírügynökség szerint ez Szlovénia évi költségvetésének a negyede, és a görögök eddig mindössze 17,6 millió eurót fizettek vissza kamatokkal együtt.