A két nagyhatalom közeledése korántsem újkeletű, de tény, hogy az elmúlt években egyre intenzívebbé vált. 2014 májusában ékes bizonyítékot kapott erről az elmélyülő kapcsolatról a világ, amikoriEnnek a mélyülő kapcsolatnak egyik ékes bizonyítéka legnagyobb gesztusa tavaly májusban volt, amikor is Vlagyimir Putyin orosz elnök és kínai tárgyalópartnere, Hszi Csin-ping egy 400 milliárd dolláros gázüzletet hozott tető alá. Azóta több olyan fontos üzletet is kötöttek, amelyek évtizedekre bebetonozzák a két ország kapcsolatát.
A közeledés egyenes következménye annak, hogy egyre kevésbé bíznak meg az európai és amerikai partnerben, amely így veszélyeztetheti a Nyugat pozícióit – írja a CNBC.
A transzeurázsiai fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseink teljes mértékben találkoznak az újjáéledő kínai Selyemút víziójával
– mondta az idei szentpétervári gazdasági fórumon a CNBC-nek Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasúttársaság elnöke, aki egyike azoknak az orosz üzletembereknek, akik szerepelnek a nyugat által tiltólistára tett személyek listáján.
„Az elképzelések szerint olyan megaprojektek jöhetnek létre Eurázsia területén, mely a világgazdaság számára is hasznos lesz.
Mióta a 19. században lerakták a transz-szibériai vasút első pályáit, Oroszország hol szorosabbra fűzte Kínával való kapcsolatát, hol elhidegült tőle.
Nincs keleti tengely. Pragmatikusan fejlesztjük gazdasági együttműködésünket a világ leggyorsabban fejlődő régiójával
– mondta az orosz gazdasági miniszter-helyettes. „Már egy évtizede ezt kellene tennünk” – fűzte hozzá.
A kínai-orosz projektek között olyan tervek is vannak, hogy az orosz vasúttársaság és a kínai kormány 300 milliárd dollár értékben épít gyorsvasutat Moszkva és Peking között. Ezzel a két megapolisz közötti ötnapos utazás mindössze egy-két naposra csökkenne.
Oroszország mindemellett munkát és pénzt akar vinni az ország eme gyéren lakott, gazdasági depresszióval sújtott területére. Ezt a célt szolgálná
a „Szibéria ereje” elnevezésű csővezeték, amely Kína északi részébe szállítana gázt, és a várakozások szerint felpezsdítené a régió gazdasági életét.
Ezzel nyugatról keletre kerülne az orosz gázipar súlypontja.
A Nyugatnak további fejfájást okozhat a kínai támogatással létrejövő Ázsiai Infrastruktúra-fejlesztési Bank (AIIB), amelyhez – több nyugati országgal ellentétben – az Egyesült Államok nem csatlakozott.
Az orosz-kínai kapcsolatok elmélyülésének még egy fontos vetülete van, mégpedig újabb árnyék vetülhet a dollárra, mint globális tartalékvalutára. A gázüzlet megkötésekor a felek megállapodtak, hogy inkább a rubelt és a jüant fogják használni a dollár helyett, mely így is egyeduralkodó az olaj tranzakciók elszámolása esetén.
Októberben Kína és Oroszország jüan-rubel valutacsere-megállapodást kötött, amely hosszútávon az orosz valuta erősödését hozhatja. Kína az elmúlt hónapokban hasonló üzleteket kötött az erőforrásokban gazdag, de gazdaságilag gondban lévő Argentínával és Venezuelával is. Ezek mind,
csökkenthetik a dollárba vetett bizalmat, és következésképpen aláássák az Egyesült Államok gazdasági státuszát is.