A tudosítás szerint délben ült össze az EKB igazgató tanácsa megvitatni a görög bankrendszerrel kapcsolatos fejleményeket, annak fényében, hogy az eddigi adatok szerint hétfő és szerda között 2 milliárd eurót vett fel a lakosság és az üzleti szféra a görög bankokból, ráadásul csütörtökön ez újabb 1,2 milliárddal emelkedett.
A CNBC információi szerint
az EKB további 3,3 milliárd euróval emelte a görög bankrendszer számára nyújtott sürgősségi likviditási keretet (ELA),
mely már így is 84 milliárd eurót tesz ki, és legutóbb szerdán emelték meg 1,2 milliárd euróval. Állítólag maga a görög jegybank kérte az EKB-t, hogy emelje meg 3 milliárd euróval a rendelkezésre álló keretet, hogy biztosítani tudja a pénzügyi rendszer stabil működését.
Többek közt az ELA-programon keresztüli finanszírozás biztosítja azt, hogy a lakosság és a vállalati szektor hozzá tud férni pénzéhez. A pénzért cserébe a görög bankoknak értékpapírokat (nagyrészt állampapír) kell felajánlani fedezetként, a befolyó pénzből pedig rövid futamidejű görög állampapírokat vásárolnak a pénzintézetek, ezzel nyújtva forrást a kormányzatnak.
Az EKB mostani döntése kapcsán nem tudni, hogy a plusz forrásért cserébe felajánlott állampapírokat alacsonyabb fedezeti értékkel fogadják-e be vagy sem.
Mihelyst leáll az ELA-finanszírozás, akkor a görög bankrendszer fizetésképtelenné válna és csődbe jutna. Ezek után jöhetnének a tőkekorlátozások.
A rendkívüli tanácskozást vélhetően az is indokolta, hogy Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke még a csütörtöki tanácskozáson azt kérdezte Benoit Coeure-tól, az Európai Központi Bank igazgató tanácsának tagjától, hogy a görög bankok ki tudnak-e nyitni pénteken.
Holnap még igen, de hogy hétfőn mi lesz, azt nem tudom
- válaszolta a jegybankár.
A bankok pedig tényleg kinyitottak a mai napon, de az emberek folyamatosan veszik ki a pénzt az ATM automatákból. Ugyanakkor
a hangulat nyugodt, nem látni kígyózó sorokat
- számol be a CNBC tudósítása. Persze ebből még nem lehet leszűrni, hogy amúgy mennyi pénzt utalhatnak át az emberek online módon külföldi bankszámlákra. Az ottani tudósítások szerint azért sincs feszültség, mivel közel 5 éve zajlik a pénzkivét az országból, mindenki felkészülhetett már a legrosszabbra.
A pénzmenekítést gyakorlatilag azért tudja megtenni a lakosság és a vállalati szektor, mivel az EKB folyamatos likviditást biztosít a görög bankrendszernek az ELA-programon keresztül, ami jelenleg is 83 milliárd eurót tesz ki. Mihelyst ez leáll, akkor a görög bankrendszer fizetésképtelenné válna és csődbe jutna. Ezek után jöhetnének a tőkekorlátozások.