Drámai mértékben zajlik a tőkekivonás a görög bankokból: október és április között 30 milliárd euróval csökkent a bankok betétállománya, és a tendencia csak erősödik. Miután múlt vasárnap megszakadtak az IMF és Athén között a tárgyalások,
csak hétfő és szerda között íösszesen 2 milliárd eurónyi bankbetétet vont ki a görög lakosság,
ami az április végi háztartási és vállalati szektornál lévő 133,6 milliárd eurós betétállomány 1,5 százalékát teszi ki.
Gyakorlatilag ezt azért tudja megtenni a lakosság és a vállalati szektor, mivel az EKB folyamatos likviditást biztosít a görög bankrendszernek az ELA-programon keresztül, ami jelenleg is 83 milliárd eurót tesz ki. Mihelyst ez leáll, akkor a görög bankrendszer fizetésképtelenné válna és csődbe jutna. Ezek után jöhetnének a tőkekorlátozások.
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke éppen ezért azt kérdezte Benoit Coeure-tól, az Európai Központi Bank igazgató tanácsának tagjától a csütörtöki tanácskozáson, hogy a görög bankok ki tudnak-e nyitni pénteken.
Holnap még igen, de hogy hétfőn mi lesz, azt nem tudom
- válaszolta a jegybankár.
Miután nem született megállapodás a görög adósságválság ügyében az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek csütörtöki luxembourgi tanácskozásán, ezért Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének elnöke hétfő estére összehívta az eurózóna-országok csúcsvezetőinek tanácskozását.
Valdis Dombrovskis, az euró ügyeiért felelős európai bizottsági alelnök szerint a megállapodás elmaradása "erős jelzés" Görögország számára, hogy vegye komolyan a tárgyalásokat. Az Eurogroup, az eurózóna pénzügyminisztereinek testülete "bármely pillanatban" kész újra összeülni Dombrovskis szerint.
A testület elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter az ülés utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a megállapodás "még nincs a láthatáron", de az még így is elképzelhető a június végi határidő lejárta előtt, ha a görög fél megfelelő elképzelésekkel áll elő. Igaz, addig már csak nagyon kevés idő maradt - jegyezte meg.
Dijsselbloem szerint a görögökkel tárgyalásban levő intézmények - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap -
számos részterületen lennének készek engedményeket tenni, de cserébe "rendbe kellene tenni" Görögországot.
A holland pénzügyminiszter utalást tett bizonyos határidő-kitolás lehetőségére is, de újságírói kérdésre ezt olyan értelemben pontosította, hogy az nem lenne érdemi, csupán technikai jellegű szükségszerűségből fakadhatna.
Az eddigiek alapján a görögök az adósság egy részének az elengedését, a fennmaradó adósság futamidejének meghosszabbítását szeretnék elérni. Ebben az esetben nem tartanának igényt a második mentőcsomagból még nem folyósított 7,2 milliárd euróra. A hitelezők ugyanakkor azt akarják látni, hogy Athén alapvető költségvetési reformlépésekkel biztosítja pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát. Különösen éles vitapont a nyugdíjreform, azon belül a nyugdíjkiegészítések rendszerének fokozatos kivezetése, illetve az áfakulcs emelésének kérdése.
A sajtótájékoztató résztvevői - Dijsselbloem és Lagarde mellett Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi EU-biztos - egyaránt azt hangoztatták, hogy a nemzetközi intézmények olyan megoldást akarnak találni, amellyel megőrizhető Görögország euróövezeti tagsága. Dijsselbloem azonban megjegyezte: ha erre végül nem lenne mód, akkor "más eshetőségre" is felkészülnek.
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a kudarccal végződött csütörtöki luxembourgi tanácskozás utáni nyilatkozatában sajnálkozásának adott hangot, hogy Dijsselbloem nem valamennyi érintett fél, hanem csak Athén felelősségét volt hajlandó szem előtt tartani. Varufakisz szerint az általa az ülésen ismertetett elképzelések elfogadása esetén az egész problémakör, a "görög dráma" megoldódhatott volna.